Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
IX. A kiegyezés után
IX. A kiegyezés után 133 azokat az erőket, melyekkel a város gazdaságát fellendíteni és művelődését felvirágoztatni lehetett és kellett volna. Tagadhatatlan, hogy a főváros nagyarányú fejlődése ipari, gazdasági és kereskedelmi központosítása erős versenyt keltett; igaz, hogy nagy terheket vettek át, de kitartó munkával és céltudatos gazdasági politikával lehetett volna eredményeket elérni, csakhogy a vezetőségben nem volt invenció, munkakedv és összetartás. Pedig minden előfeltétele megvolt annak, hogy Vác előnyös földrajzi helyzetét kihasználva az ország jelentékenyebb városai közé emelkedjék. Határa 10,742 kataszteri hold terjedelmű volt, lakóházainak száma 1615. Volt törvényszéke és királyi adóhivatala. Székhelye volt püspöknek, káptalannak és járási szolgabíróságnak. Volt vasúti és két dunagőzhajóállomása, postája és táviró hivatala, két pénzintézete, ipartársulata, 23 különféle céhtestülete, fejlett nyomdaipara és két hírneves intézete: a siketnéma-intézet és a fegyház. Társadalmi téren némi haladás volt észlelhető. Ekkor alakult meg a Jótékony Nőegylet (1868), a Tűzoltó-testület (1871), a Korcsolyázó-egylet (1869), a Váci dalkör (1867) és ekkor indult meg az első helyi hírlap. Az itt állomásozott 31. számú vadász-zászlóalj udvarias és művelt tisztikara élénk színeket vitt bele a íársasélet szürkeségébe. De ott, ahol a haladás kizárólag a közigazgatás tevékenységétől függött, hanyatlás állott be. Az utcákat nem kövezték s a régi kövezést nem javították. A városi épületek el voltak hanyagolva. A közpénztár, a kórház és gyámpénztár számadásait éveken át nem vizsgálták. Az adókat nem hajtották be rendesen. A hadikárpótlás címén kapott 23,000 forintot eltékozolták. A letéti pénzeket elhasználták a folyó kiadásokra. A 70,000 forintra szaporodott adósságot nem fizették, de nem fizették a tisztviselőket és tanítókat sem, úgyhogy ezek kénytelenek voltak nyugtáikat elzálogosítani. Egyik szabálytalanság és sikkasztás a másikat érte. Közcélokra szedett pénzek nem jutottak rendeltetési helyükre. A kövezési munkára előlegezett több
