Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
VII. A XIX. század első felében
102 Az emberi élet Vácon és vidékén úrbéri tárgyú 1840. évi VII. te. megengedte, hogy a jobbágyok szabad egyesség által meghatározott summa befizetésével örök időre megválthassák szolgálataikat és adózásaikat. Ennek alapján a káptalani uradalom 1841- ben örökváltság-szerződést kötött jobbágyaival, de ez a szerződés sohasem lépett hatályba.1) A jobbágyrendszer nagy akadálya volt a gazdasági élet fejlődésének, melyet törvényes intézkedések gátoltak. Hogy lehetett volna kedve a szegény földműves népnek a belterjesebb munkára, mikor annak nagyobb hasznát a földesúr látta s ha utódok és végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg, birtokát a földesúr örökölte. 1825-ben a földművelők is szervezkedtek és megállapították a Kegyes Szőlőmívesek és Kapások Céhét. Ennek a röviden Kapás-céhnek azok a becsületes és jóerkölcsű szőlőművesek lehettek a tagjai, akik valamelyik szőlőbirtokos által kiállított bizonyítvánnyal igazolták, hogy mindenféle szőlőmunkához értenek. A szőlőművelés mellett kalászosokat és kapásokat, valamint gyümölcsöket termesztettek nagy mennyiségben, ami kifejezésre jut a harmincas években újból felvirágzott és ismét híressé vált váci vásárokban. Ezek a vásárok heteken át tartottak és Gödig terjedtek. Legnagyobb volt az állat-, gabona- és gyapjúvásár, jelentékeny volt még a bor-, dohány- és mézvásár. A szarvasmarhákat a bányavárosokba vitték, a gabonát Mosonba s onnét tovább Bécsbe és Morvába. A gyapjúvásárokat külföldiek is látogatták. De éppen ő miattuk Pestre kellett áthelyezni, mert a földbirtokosok a nyírást Medárd-napig nem tudták befejezni s a gyapjú nagy része csak vásár után érkezett Pestre, ahová az angol, francia és belga nagykereskedőházak bizományosai várták. Egy látogató följegyezte, hogy a vásárokon az asszonyok sajátszerű cipókat árultak s ezeket darabokra szeletelve is árusították. ') Kápta!an-Vác városnak 1835-ben 15 telkes gazJája, 160 házas zsellérje és 90 házatlan zsellérje volt. 1840-ben 17 telkes gazdája, 146 házas zsellérje és 90 házatlan zsellérje volt.
