Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
80 Vác és határának Madách-utca a Jókai- és Szilasi-utcát összekötő utca 1928 óta. Magas hegyesek határvonó hegyek a naszáli puszta és Kösd között 1800-ban. Magyar-utca 1888-ig a Rácz Pál-utca neve volt. A nép a cigányt hívja új magyarnak, egyébként Nagycigány-utca is volt a Rácz Pál-utca neve. Gróf Althann Mihály Frigyes püspök 1720. évi január 21-én kelt adománylevelében is szerepel egy Magyar-utca, mely alighanem a Piarista-utca volt. L. Közép-utca. Magyarszabó-utca az Eszterházy-utca neve volt a XVIII. század elején, mert a magyar szabók laktak benne. Die ung. Schneidergasse az Althann-telekkönyvben. L. Eszterházy-utca. Magyar-város Vác a középkorban két önálló városra oszlott, a Magyar- és Németvárosra (Civitas hungaricalis et teutonicalis 1436. Cives utrarum civitatis Vaciensis 1489.) Makay-ház Makay Imre városbíró háza az Eszterházy- és Tabánutca sarkán a városháza mellett. Néhány év óta a városháza kiegészítő része. Malmok a dunai malmok téli kikötő helye a partokon. Az alsóvárosi molnároké a Püspökkert és Füzes közti területen volt, a kisváciaké a Kálvin- és Molnár-utca között terül el. Ezeket Felső-, amazokat Alsómalmoknak mondják. L. még Gőzmalom, Istenmalom és Püspöki malom. Malom a váci gőzmalom gyártelepe a Fürdő-utcában. Malom-utca a Zöldfa-sort a Mező-utcával összekötő utca neve volt 1888-tól 1928-ig. Azóta Istenmalmi-utca. L. ott.
