Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
hely- és ingatlannevei 27 hegy. Makay Imre városbíró jelentése szerint virágzó vad sáfránytól kapta a nevét. Itt azonban sáfrány nem tenyészik. Annál nagyobb mennyiségben terem a váci homokbuckákon a tarka-sáfrány (Crocus variegatus) és a Tímár-réten a recés-sáfrány (Crocus reticulatus) (L. ott.). A nép azonban a naszálalji szőlőhegyeken termő és a Szent Benedek-fűvel rokon Carthamus lanatus (Kentrophyllum lanatum) nevű fészkesvirágú növényt nevez vadsáfránynak. De sokkal valószínűbb, hogy a cindróka szó a zsurló (Equisetum arvense) német nevének népetimológiai eltorzulása. (Zinnkraut, Cingrát, Cindrót, Cindró. A nógrád-megyei Dejtáron a kékvirágú bérese (Clematis recta) neve cindróka. Cinkgyár Horganyhengermű gyártelepe a Zrínyi-utcában. Constantin-tér a Kúria-vendéglőtől a Pannónia épületig és a Fehérek templomától a Hajnik Pál utcáig terjedő térség, mely 1763-ban keletkezett, amikor lebontották az ott állott Szent Mihály templomot. Az így támadt teret akkoriban Nagyrésznek és Nagytérnek, később Főtérnek hívták. A XIX. században Piactér, Nagypiac, Főpiac és Városház-tér volt a neve. 1888-ban hivatalosan is Városház-térnek nevezték el és így is hívták 1896-ig, amikor dr. Schuster Konstantin püspök (1817—1899) tiszteletére Constantin-térre változtatták. Crouy-ház az Árpád-házi királyokkal női ágon rokonságot tartó gróf Crouy-nemzetség háza a Hattyú- és Karay-Flóriánutca sarkán. Curia 1. Kúria. Csapásidűlő a mellette haladó úttól nyerte nevét. Csapó-utca az 1743. december 31-i tanácsülés jegyzőkönyvében.
