Tragor Ignác (szerk.): Vác és határának hely- és ingatlannevei - Váci könyvek 22. (Vác, 1935)
Vác határának hely- és ingatlannevei
hely- és ingatlannevei 125 a Duna és hétkápolnai út által határolt árterületet, melyet sokáig Csávolszky-parknak hívtak. 1899-ben a városi tanács Erzsébet királyné emlékére Erzsébet-ligetnek nevezte el. Várta határföldhányás neve 1800-ban a naszáli puszta és Kösd között a Naszál északi oldalán. Vásár-tér 1. a XVIII. században a Vác-sződi és a Cseke-rádi dűlőutak keresztezése táján — Váctól és Sződtől egyforma távolságban — elterülő óriási területen tartották a vásárokat. (Waitzner-Markt Plaz az 1783. évi katonai térképen: Pest und Nograder Comitat. Felvette Oberlieutenant Gallaham von Teutschmeister. A bécsi Kriegsarchiv térkép-osztályában.) 2. a Széchenyi-, Görgei-, Honvéd-utcák és a vasúti pályatest által határolt terület, melyet most építettek be, volt a Vásártér. Minthogy a Vörösházat is magában foglalta, Vörösház-térnek is hívták, de hívták Vásár-állásnak és Baromvásár-térnek. Vásár-térnek csak azt a részét, mely a Széchenyi-utcától a Damjanich-térig terjedt. 1888 előtt Külső-sornak is hívták. A XIX. század elején a Szent István-teret és a Zrínyi-utcát hívták Külső-sornak, míg a Vásár-térnek a Korona-vendéglőtől a Kossuth-utcáig terjedő részének Korona-sor volt a neve. (1815. és 1823. évi összeírások.) 3. a Rádi-út és Damjanich-utcák közt elterülő új vásártér. Vásár-állás a Vásár-térnek a vasúti pályatest felé eső részét hívták így 1888 előtt. Vásár-utca így is hívták 1888 előtt a Sáros-utcát. L. Széchenyi-utca. Verem-utca 1888 óta Althann-utca.
