Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
X. Koppi Károly
90 X. KOPPI KAROLY ségű és nagy ékesszólású férfiúnak mondja, Fraknói Vilmos pedig alapos tanulmányait és művelt szellemét dicséri és azok közé a lelkes férfiak közé sorozza, akik nagy szolgálatokat tettek a XVIII. század végén a hazai tudomány emelése körül. Toldy Ferenc, a magyar irodalomtörténet atyja, ékesszólását és történelmi előadásának könnyedségét dicséri s egy sorba helyezi őt a tudós Katona Istvánnal. Mikor II. József - úgymond — a? egyetemet a királyi várból Pestre, a mostani helyére tette át, Katona István tudós —, Koppi Károly szellemes előadásai költék fel a történelem iránti szeretetet.*) Pintér Jenő jeles történetírónak mondja.**) Az irodalomtörténet csak per tangentem foglalkozik ezzel a kiváló férfiúval, aki a XVIII. század tudományos mozgalmainak tevékeny részese és mint latin nyelvű történetíró rendkívüli nagy munkásságot fejtett ki. Szinte szégyenletes, hogy ennek a nagy embernek még ma — 120 évvel halála után — sincs megírva dicső emlékéhez méltó életrajza, pedig ezzel “ valamelyik hasonló foglalkozási körben működő rendtársa olyan emléket állíthatna magának, mint aminőt Gyulai Pál Vörösmarty életrajzával, vagy épen Koppi Ráday emlékbeszédével. Ha Kazinczy szerint Koppi örök dísze hazánknak, akkor mi váciak különösen büszkék lehetünk reá, mert az ő dicsőségének fényéből reánk is esik egy kicsi sugár, hiszen ebben a városban látott napvilágot és néhány éven át itt is működött szülővárosában. Kazinczy följegyzéséből tudjuk, hogy erőteljes testalkatú és szép arcú ember volt. Magyar Pantheonjában ezt írja róla: Koppi Károly piarista, historiae professor Kas*) Magyar költők élete 1 256. A magyar költészet kézikönyve II. kiadás 210. Fejér György emlékezete (Budapesti Szemle II. 408.) **) A magyar irodalom történetének kézikönyve II. 455.