Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
VII. Desericzky Ince
VÁC AZ IRODALOMBAN 69 Desericzkynek a magyar tudományos élet védelmére írott műve jó hírt szerzett nevének s a magyarságnak Rómában. XIV. Benedek pápa maga is dicsérőleg nyilatkozott róla. De Desericzky történelmi kutatásai és tanulmányai is már eredményre vezettek és épen kiadni készült a magyarok eredetéről írt művének első kötetét, mikor XIV. Benedek pápa nevezetes küldetést bízott reá. Ezen időben történt ugyanis, hogy Maurocordato Constantin, oláhországi fejedelem, hajlandóságot mutatott arra, hogy a görög egyházból visszatér a katolikus egyházba és elismeri a pápa felsőbbségét. XIV. Benedek örömmel fogadta ezt az elhatározását és Desericzkyt, akit tudománya miatt nagyon megkedvelt, két társával: Kosa Jakabbal és Conrády Norberttel, apostoli követül küldötte hozzá Bukarestbe. Desericzky 1746 szeptemberében ért Bukarestbe. Első kísérletei sikeresek voltak Maurocordatónál. Ezt sietett is Rómába megírni. Később azonban rosszra fordult a dolga, mert a nikápolyi görög patriarcha rábírta a fejedelmet, hogy bocsássa vissza a pápa küldöttségét. A fejedelem engedett a rábeszélésnek és kijelentette Desericzky előtt, hogy megváltoztatta a szándékát. A sikertelenség után Desericzky Törcsváron át viszszatért Magyarországba. 1747 tavaszán érkezett Vácra. Társait Bukarestben hagyta és Beuch bukaresti püspök jóindulatába ajánlotta. A fejedelem azonban továbbra is megmaradt újabbi kijelentései mellett és a püspököt még csak be sem bocsátotta udvarába, miről Desericzky nyomban jelentést tett Rómába. Mihelyt küldetését is befejezte, végleg Vácon telepedett le és közöttünk tartózkodott egész haláláig. A rend elöljárósága a házfőnöki és igazgatói tisztet ruházta reá. Ezek a nagy elfoglaltsággal járó teendők azonban nem gátolták meg őt abban, hogy a Rómában összegyűjtött anyag földolgozásába ne fogjon. Egymás után bocsátotta közre történelmi munkáit, noha vezetői állása idejé-
