Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
VI. A hanyatlás korának írói
VÁC AZ IRODALOMBAN 61 a magyar irodalom újjászületése és a történetírás nevezetes műveinek hosszú sorát alkotta. A tudományok nyelve akkor még latin volt és természetszerűen ők is ezen a nyelven írtak. Desericzky annyi odaadással és oly nagy lelkesedéssel tárgyalta Koppival együtt nemzetünk múltját, hogy ebben a magyar nyelvű íróink sem múlják felül. Desericzky több jeles alkotása mellett a váci ház spinyéri szőlőkunyhójában írta meg Vác város és a váci püspökség történetét, itt is nyugossza örök álmát, Pállya és Horányi szintén hosszasabban működött Vácon, miért is kimerítőbben, külön-külön fejezetekben, fogunk velők foglalkozni. Önálló fejezetet szántunk Dugonics András első regényírónk váci működésének is. A mesterek után illik a tanítványokról is megemlékezni, mert a jeles tanároknak nem egy kiváló növendékük volt. Közülük többen irodalommal is foglalkoztak. így a csíki származású Elekes János piarista tanár váci bölcsészettan hallgató korában több költeményt írt. Egyike Révai Miklóst dicsőiti. Az Ephemerides Vienniensis című bécsi lap 1808. évi folyamában közölte először, azután pedig még abban az évben Länderer Pesten 4 rét alakban külön is lenyomatta. Egy másik Vátzról 13-ik Mart. 1808 kelt és Gergulits István balmazújvárosi lelkészhez, — akkor Tiszafüreden időző papnövendékhez, — írt költői levele, melyet Abafi Lajos közöl a Figyelő I. kötetének 290. lapján. Több költeményét nem ismerjük. Fiatalon halt meg 1817. július 4-én mint veszprémi tanár. Ebben az időben írta Szabó József püspöki szertartó Vátzi Gabona cimű gazdasági tanulmányát, melynek statisztikai adataira Horváth Mihály is hivatkozik Az ipar és kereskedés története című műve 278. lapján. Paptársa és barátja Mitterp acher Lajos a kis könyvet még ugyanabban az évben — 1793-ban — németre is lefordította. Ez is Vácon jelent meg. Itt kell megemlékeznünk végül városunk német történetírójáról, Róka kanonokról is. További tárgyalásunk folyamán
