Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
III. A XV. század írói
40 III. A XV. SZÁZAD ÍRÓI egyik elődjével, Báthorival. Ecsedi Báthori Miklós nem csupán Vác legnagyobb püspöke, hanem a magyarországi humanista írók egyik kiválósága volt. Ismeretes, hogy a XV. század hatalmas szellemi mozgalma, a renaissance, milyen nagy befolyást gyakorolt a mi műveltségünkre is. Virágzása Mátyás király korára esik, vagyis történetünknek arra az időszakára, amely epochalis korszakként fog ragyogni mindenkor hazánk egén. Ami Mátyás király számára a halhatatlanságot biztosítja, az nem imperalisztikus politikájában és ephemer hódításaiban rejlik, hanem abban a tevékenységében, amelylyel a tudományokat és művészeteket részesítette. Uralkodása mint Periklészé, Nagy Sándoré, Augustusé, vagy a Medicieké, az emberi szellem igazi nagyságának mintaképéül lebeg az utókor előtt. Az ő uralma alatt, — mondja Cratensis Pál, — maguk a Múzsák is Magyarországba költöztek. Ekkor valóban erősen kifejlett nálunk a tudományok szeretete és a művészetek ápolása A király maga is a humanista felfogás neveltje. Budai palotájában korának legkiválóbb tudósai és művészei foglalnak helyet. Köztük találjuk Bonfini, Galeotto Marzio és Balbi Jeromos történetírókat, Benedetto da Majano és Joannes Dalmata művészeket. Környezetében van a magyar egyházi méltóságok közül Vitéz János esztergomi érsek, Csezmicei János (Janus Pannonius) pécsi püspök és Báthori Miklós váci püspök A tudományszerető püspök is, miként fejedelme és érseke, több tudóst és költőt hívott udvarába, melyet a humanista műveltségű férfiak gyakran kerestek föl. Ily módon Vácot a műveltség egyik középpontjává tette. Ezeken az összejöveteleken, hol olvastak, hol szónokoltak, hol pedig lant kíséretében énekeltek. A püspök, akit Galeotto Marzio minden lelki és testi tulajdonsággal, nagy lélekkel, kitűnő tudományossággal és méltóságos testalkattal ékeskedő férfiúnak mond, maga is részt vett ezekben a vitákban és történeti irataihoz adatokat gyűjtögetett.
