Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXIV. Vác a népszínművekben és a ponyván

XXIV. VÁC A NÉPSZÍNMŰVEKBEN ÉS A PONYVÁN

307

maga is becstelenné vált. Csiszár ellentáll az ostromnak. Közben patkós paripáktól dobban meg az utca. Maga a király vonul végig a falun kíséretével, mikor megtudja, hogy mi készül, ő mond Ítéletet, leleplezi magát és a hamis vádlókat. A három latrot vérpadra viteti, Csiszárnak pedig nemesi levelet irat.

Tatár Péter Rege-kunyhója 12. számában az ötödik elbeszélés : A násznép lyuk, vagy : A templommá lett barlang című Naszályunk regényes krónikáját meséli el. A népies költemény bevezetése így hangzik:

Nógrád megye szélén fekszik Naszál hegye, Messziről meglátja Pest s Esztergom megye, Kőbányájából van Lánchidunk oszlopa;

Bükkös szép erdeje sok vadnak hajléka.

E hegynek tövében Váctól órányira,

Volt egy kis falucska, most is megvan nyoma.

A kuruc világban romboltatott széjjel A vad labancoknak éles fegyverével.

E falucskának is Naszál volt a neve,

Az erény s boldogság hajdani lakhelye

Itt van egy mély barlang neve: »Násznép lyuka,«

Melly regényes helyről így szól e krónika! . . .

Az elbeszélésnek itt előadott meséje szerint pogány őseink korában a naszáli barlang a nászok barlangja volt. A pogány szertartások szerint ide zárták be a menyaszszonyt három napig éjszakánkint az egész násznéppel addig, míg a vőlegénye érte nem jött. Ha a vőlegénye nem jött el érte és ki nem váltotta fogságából, addig maradt ott, míg egy másik legény haza nem vitte.

Az időben Kupa vezér volt Nógrád várának az ura. Egyetlen leánya Enikő volt, a vidék legszebb leánya, aki a széplelkű Botondot, a legszebb ifjú leventét, szerette. Botond keresztény volt, Enikő is áttért atyja tudta nélkül a keresztény hitre.

Az öreg Kupa rossz szemmel nézte az ifjak szerelmét, mert ő leányát a gepidák gazdag ifjú királyának,