Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXI. Tanács Márton

XXI. TANÁCS MÁRTON

225

1852 elején letette az érettségi vizsgát. (Kolozsvárott 1847/48 és 1848/49 tanévben mint I. és II. évi philosophusnak kitűnő bizonyítványa volt.) 1853-ban Ury József barátjának ajánlatára gróf Károlyi György udvarába jutott és a fiatal Gábor, Tibor és István grófok nevelője lett.*) Mikor a később híressé vált ifjú grófoktól megvált, ^visszatért Vácra és átvette a családi szőlőgazdaságot, mely atyja halála után szakadt a nyakába. Csakhamar meg is házasodott. Egyetemi tanulmányai ekkor, úgy látszik, végleg megszakadtak. Valószínűleg már ebben az időben tekingethetett a városháza felé. A városháza már ekkor is refugiuma lehetett a félbemaradt existentiáknak, mert itt keresett és talált képességeinek megfelelő érvényesülést. Előbb tán díjnok lehetett, 1866 március 14-én választották meg aljegyzőnek, nemsokára pedig — 1867 június 13-án — Hőrl Antal főszolgabíró ajánlatára — tanácsnoknak. Ugyanezen a közgyűlésen kapott megbízatást a közgyámi teendők végzésére is. Még az év augusztus havában az iskolaszék elnökének választotta.

Polgártársainak ragaszkodása és tisztelete teljes mértékben megnyilvánult iránta; erre a bizalomra építhette volna jövőjét és ebben a biztos révben nyugodtan folytathatta volna irodalmi munkásságát is. Mégis nem ez történt. Az eddigi sok szép lelki tulajdonnal ékeskedő férfi elveszti lelkének egyensúlyát, visszaél polgártársai bizalmával és boldogulását bűnös úton, a köz rovására kísérli meg. 1875-ben Budapestre a pestvidéki törvényszék fogságába kerül, hogy többé soha se kerüljön vissza szülővárosába. Kiszabott büntetését kiállva továbbra is Budapesten maradt s mint csendes ember, csendes állásban fejezte be szépen indult pályafutását. 1888 március 27-én rokonaitól megtagadva, barátaitól elhagyatva halt meg a

*) Károlyi Gábor följegyzéseiben így emlékezik meg róla : Abban a nagy munkában, hogy belém valami tudományt beszorítsanak Pados János házi nevelőm segédei voltak: Tanács Márton hírlapíró és beszélyíró, a Hölgyfutár című lapnak munkatársa s utána Sál Ferenc és Gerlóczy Gyula.

15