Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XIX. Jósika és korának írói
XIX JÓSIKA és KORÁNAK ÍRÓI 201 jezetében azt a jelenetet írja le, amikor Mátyás király az elpártolt és Kázmér lengyel herceggel szövetkezett magyar urakat újra a maga részére nyeri: A nemesség és főurak viselete kétes volt. Pest alá egész tábor gyülekezett, melynek rendeltetését senki sem tudta, sőt híre járt, hogy a büszke Ujlaky meg van bízva a pártosok által a csupán királyi tekintélye és pár hű vitéze által védett királyt, még Budára érkezte előtt, Vácnál fogadni, helyesebben szólva elfogni. A nagy, hatalmas főúr csakugyan e megbízatást nyerte s az óvakodó nádor és az esztergomi káptalan pár hű tagja figyelmeztették a királyt az elébe vetett cselekre ... A nádor írt, hogy ha Mátyásnak úgy tetszik, ő a fenyegető állású Ujlakyt hátulról megtámadja De Mátyás teljes bizalommal volt. Visszaírt, hogy mind Ujlaky, mind az ellene intézett lesek ellen biztos fegyverekkel bir: a kegyelem és hazaszeretet fegyvereivel. (II. 144.) * Szabó Richárd hírlapíró (1820—1873) iskoláit Vácon és Pesten végezte. Előbb vác-egyházmegyei pap volt. 1848-ban dorozsmai, majd szeged-belvárosi káplán volt, később tábori lelkész. 1855-ben református lett. Életkép című elbeszélésének*) hőse, Szerényi Lajos a Ferenc gőzösön utazik Bécsbe. Vác irányában halad a hajó, amikor egyik utitársának elejtett csomagját fölemeli és visszaadja. Ez a véletlen döntő szerepet játszik életfolyásába. * Pulszky Ferenc A magyar Jakobinusok című történeti regényében, melyet az angol eredetiből Beniczky Emil fordított, így írja le a Naszált: Szürkületkor érte el a váci hegyet, mely a pesti rónát környezi és a Duna óriási kanyarulataira néz, *) Szabó Richárd Bezzélyei III. kötet.
