Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XVII. Petőfi
sive — két helyen is laktak. Ennek azonban ellentmond az a körülmény, hogy nagyon rövid ideig laktak itt és nem igen volt alkalmuk lakást változtatni, amit különben szűkös anyagi viszonyuk sem engedett volna meg. Hogyha kronológiai és topográfiái szempontból megbízhatatlan is Sass István Látogatás az öreg Petőfiéknél Vácon című cikke, nagyon becses bizonyítéka annak a gyermeki ragaszkodásnak és gondoskodásnak, mellyel Petőfi szülei iránt viseltetett. Épen olyan meghatottsággal olvashatjuk ezt, miként Petőfinek egyik föltétlenül Vácon írt költeményét, az Anyám tyúkját. Valami megragadó báj van Petőfinek anyjához való gyöngéd viszonyában — mondja dr. Lázár Béla kritikai tanulmányaiban*) — s ez ihlette őt az Anyám tyúkja megalkotására is. Élte minden szakában — úgymond — jó és balsorsában ott lebeg előtte anyja jóságos alakja, miként Shakespeare előtt Corjolanusban a matrona anyának, a hatalmas Volumniának, alkotása közben! A jóságnak, a gyöngédségnek, a szeretetnek, a gondoskodásnak, az anyai remegésnek jellemző vonásaiból alkotja meg Petőfi anyjának képét, a türelmes, szenvedő, szerető mártír asszonyt, ki csupa szív és érzés, ki csupa jóság és szeretet. Másrészt a maga odaadó fiúi ragaszkodását is festi, félti az anyját rossz hír keltette izgalomtól, remeg lelki nyugalmáért, egyetlen vágya, hogy boldoggá tegye, mert hogy mi néki az anyja, »arra nincs szó, nincsen fogalom.« Anyja iránti szeretetét üde naivsággal és természetes közvetlenséggel átviszi az oktalan kis állatra, a tyúkra is s Morzsa kutyájával tréfálkozva inti, hogy éljen jó barátságban a tyúkkal, mert anyja egyetlen jószága. A két állat iránti gyöngédségből is gyermeki szeretete sugárzik ki! I \ *) A tegnap, a ma és a holnap II. 45.
