Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XVI. Vörösmarty és kortársai

XVI VÖRÖSMARTY ÉS KORTÁRSAI

153

Lisznyai Kálmán, a palócok költője, a nógrádmegyei Herencsényben született 1823 október 13-án. A szomszédságnál fogva többször időzött Vácon. így akkor is, amikor a világosi fegyverletétel után az osztrák önkényuralom besorozta katonának és kitöltötte két évig tartott közlegényi szolgálatát, Vácon át utazott haza. Erről a megérkezéséről Tanács Márton Ury Józsefhez 1851 március 14-én kelt levelében így emlékezik meg:

Váccal lassan megbarátkozom, szövődnek az érdek láncai; egyszerű, de bizodalmas esték örömeit élvezzük s e mellett a szabadságot. Most tudom csak megérteni ezt a szót, miután 16 hónapig magam is rab voltam, — A napokban ment át Vácon Lisznyai Kálmán. Elbocsátással jött Fuldából. Frakk, német nadrág, holzmützel, koldus tarisznya s egy pines volt minden birtoka. Váczon hált és másnap ment Pestre, régi tanyájára. Üres fészket talál . . . így jöttem haza én is Majlandból . . .

Ennek a korszaknak volt a költője Szent-Miklóssy Alajos is. Költői hírnevét a Kazinczy Ferenccel való szorosabb barátság alapította meg. Ezt a régi poétát azért említjük fel itt, mert bölcsészeti tanulmányait Vácon végezte. A szomszéd Nógrádmegye aljegyzője volt.

*

Mint Vörösmarty egyik kései utánzója érdemel még megemlítést Helcz Ferenc váci kir. járásbíró. Költeményei között néhány váci vonatkozású alkalmi vers (óda, prológus) is van. Az Erdei lakban című eposzát egészen Vörösmarty Szép Ilonkájának befolyása alatt írta. Alapgondolatában, táigyában, nyelvében és versformájában teljesen Szép Ilonkát utánozza.