Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XIV. Kazinczy Ferenc

XIV. FEJEZET.

Kazinczy Ferenc.

Kazinczy Ferent, irodalomtörténetünknek ez a kimagasló alakja, a maga kora irodalmának irányítója

........ és a nyelvújítás vezére, három alkalommal járt

Vácon és az itt szerzett észleleteit le is írta. Rendkívül érdekesek és értékesek ezek a följegyzések türténeti és művészet-kritikai szempontjából egyaránt s minthogy Kazinczy tekintélyének súlyával vannak födözve, külön fejezet illeti őket ebben a könyvben. Jellemzésükre és ismertetésükre csupán ezt a néhány sort bocsátjuk előre.

Nagytemplomunkról egész kis művészi tanulmányt ír és azt mondja róla, hogy ha nem volna olyan szerényen befejezve, mint amely nagy idea szerint épiteni kezdték, hasonlíthatatlan dísze volna a hazának, megvédelmezi architektonikus szépségét a francia kritikus lekicsinylésével szemben, de harminc év múlva élesen elitéli művészieden olajfestésű képeit. Hálásan emlékezik meg Poroszkay János kanonokunkról, akinek vendégszeretetét élvezte a baghi plébánián, baráti viszonyban volt Makó Pál váci kanonokkal, érdekes följegyzéseket tesz gróf Migazzi és gróf Eszterházy püspökeinkről és meleg szeretettel ír a siketnémák intézetében tapasztalt oktatás módjáról. Levelezésében Koppi Károlyra, Cházár Andrásra, Szerdahelyi György Alajosra és gróf Fekete Jánosra tesz jellemző észrevételeket. Gróf Majláth János Magyarische Sagen und Märchen című könyvének lefordítása által ő is elmondja Vác alapításának a krónikások leírásából ismeretes történetét.