Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
98 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK A ferencvárosi plébános pedig mise után nagy ebédet adott s arra a művészek szintén hivatalosak voltak. Liszt, Ábrányi Kornél, Gobbi, Sipos Antal, Táborszky zeneműkiadó, Langer Viktor és Bellovics Imre, kivel Ságh akkor nem volt jó viszonyban. Ezt Liszt jól tudta. Ebéd után az egész társaság gyalog kísérte hazafelé Lisztet s közben Ságh lakása elé értek. A kapuban Liszt megállóit s proponálta, hogy látogassanak fel Ságh-hoz. Természetesen Bellovics is kényszerült felmenni, ahol azután a régi haragosok Liszt nagy örömére ki is békültek. Ekkor történt, hogy Ságh egyetlen leánykája, Mariska (Pogátsnigg Guidóné), aki — különösen magyar darabokat — ma is bámulatosan játszik s akkoriban nyolc éves lehetett, bemutatta Liszt Ferenc előtt zongoratudását. Egyszer Liszt és Ságh együtt sétálgattak, a régi Rózsa-téren. Liszt egy nagy kosár fekete retket pillantott meg. Nagy kedvelője volt ennek a csemegének, mindjárt meg is vásárolta s a nagy kosarat együtt cipelték haza Ságh-gal az utcagyerekek nagy mulatságára, kik Liszt alakját amúgy is megcsodálták. Saint Saéns, a Danse Macabre és számtalan híres zenemű szerzője, a világhíres orgonaművész Budapesten volt s ígéretet tett, hogy egy szűkebb társaság előtt játszani fog, még pedig a dohány-utcai zsinagóga orgonáján. Liszt öszeállította a társaságot. Meghagyta nekik, hogy reggel 8 órakor az ő Hal-téri lakásáról mennek a hangversenyre. Előző estén a Hungáriában Ravasz Ilonka hangversenyezett. Ő mutatta be Liszt egyik kéziratban lévő művét, a Szózat és Himnusz átiratát. Ságh, mint az Egyetértés akkori kritikusa, Ravasz Ilonka játékát nagyon lekritizálta, miért ez sírva panaszkodott Lisztnek. Lisztet is bántotta ez a kritika, s midőn Ságh épen hozzá készült és az emeleti lépcsőn találkozott vele, Liszt az első indulatban úgy meglökte, hogy Ságh majdnem legurult a lépcsőn. Az apósa, id. Áb rányi Kornél tartotta föl és mentette meg a nagyobb
