Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
90 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK irányú megállapításomat igazolja további kutatásaim eredménye, mely szerint Watzek Károly jászói premontrei kanonok volt. 2. Zenészek és énekesek. Ebben a fejezetben a legnagyobb magyar zeneművész, Liszt Ferenc, váci vonatkozásairól, váci rokonságáról és váci társairól szólunk s azután személy szerint fogunk foglalkozni és pedig működésük időrendjében azokkal a művészekkel, zeneszerzőkkel, zeneírókkal és énekesekkel, akik valamelyes vonatkozásban voltak vagy vannak városunkkal. Meg kell jegyeznünk hogy az énekesek legtöbbjéről, a váci születésű színészek során az I. rész 2. fejezetében már megemlékeztünk, s így a Rosner Ferenc, Füredi Mihály, Pintér Imre, Juhász Ferenc, Sugár Aranka, Komlósy Emma és Leopold Andor énekesekre vonatkozó adatokat ott kapja a szíves olvasó. * Liszt Ferenc. — A világ egyik legnagyobb zongoraművésze, Liszt Ferenc (1811 — 1886) a vérségi kötelék kapcsán került közelebbi vonatkozásba városunkkal. Gyakran időzött itt, mielőtt az apja Bécsbe vitte iskolázni, és azután is többször ellátogatott ide rokonai látogatásra. Vásonkeői Győri Liszt Andrásnak, a zeneművész atyjának, testvérét Ferencnek hívták. Művészünk 1811. október 22-én született a sopronmegyei Doborján községben és a keresztségben ennek a nagybátyjának a nevét kapta. Minthogy nagybátyja, aki Győrben 1760- ban született, beteges ember volt, nem teljesített katonai szolgálatot, hanem maga helyett embert és lovat állított, elbocsájtó levele alapján engedély-díj lefizetésének kötelezettsége nélkül telepedett le Vácon 1782- ben. Megvásárolta a Hajnik Pál~(akkor Tömlöc-utca) és Felsődunasor sarkán álló házat. A művészünknek nevet adó Liszt Ferenc halászmester volt és mint ilyen bérbe vette a váci püspöki uradalom, a káptalan, valamint a kincstári vizek halá
