Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)

II. rész: Dal és zene

II. RÉSZ.

DAL ÉS ZENE.

1. Zenei élet.

Városunkban, ahol oly régi időkbe nyúlik vissza a szőlőművelés, mindig megitták a bort. A bor tudvalévőén mámorba ringat és jó kedvre derít, ilyenkor pedig dal fakad az ajkakon. Ez lehet az oka, hogy a legrégibb énekes gyűjtemény itt Vácon, a jókedv, vigasság és a magyar nóta városában jelent meg.

A váci káptalani iskolában már a XI. században rendszeresen tanították az egyházi éneket, a gregorián korálist. A mise-éneklés épen a Váci Kódex és több más Missale tanúsága szerint már korán rendezett, végleges formát öltött, de a XV. század vége felé elvilágiasodott.

Szálkái László váci püspök 1490 táján még vallásos szellemben tanult zenét az ágoston-rendiek sárospataki iskolájában.*)

Váci-kódexnek hívja az irodalom a váci ötvöscéhnek 1423. évi íatinnyelvű egyházi szerkönyvét, melynek gótikus koral-kóíairása mintaszerű.**)

A XVII. században ismeretes volt Váczi Menyhért protestáns énekszerző, akinek életkörülményeit nem ismerjük ugyan, minthogy azonban a név legtöbbször

*) Bartalus István : Vázlatok a zene történelméből 1.1889. 259., Dr. Szabolcsi Bence: Zenei Lexikon II. 72.

**) Ezt a pazar kiállítású szerkönyvet Váci Pál domonkos-rendi szerzetes, Ilosvai Miklós váci püspök illuminatora, rajzolta. Életrajzát és működését 1. Vác az irodalomban, a szerkönyv címlapjának négy színnyomatá másolatát pedig Vác műemlékei és művészei című kiadványainkban.