Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
I. rész: Színészet
VÁC AZ ELŐADÓ MŰVÉSZETEKBEN 49 Nyolc éven át működött itt 1841. december 3-ig, amikor kilobbant életének rövid fáklyája. A külföldi sajtó mindenkor nagy elismeréssel írt Rosner művészetéről és nem győzte eléggé magasztalni tökéletes énekét. Az ő korában senki sem ábrázolta nálánál nagyobb művészettel német és olasz operák hőseit. Vácon, Magyarországon ringott a bölcsője, de művészi géniusz az egész világ művészetének égboltján ragyogott, és főként a német névnek szerzett dicsőséget, miért is méltán mondhatja a lexikon: Németország legnagyobb tenoristája volt.*) * Minthogy Rosner életében magyar nyelven egyedül Kultsár István ismertette a művész pályafutását, ezt az egyedül álló és ma már hozzáférhetetlen cikket egész terjedelmében közöljük: Rózner Tenorista, és Énekes Színjátszó megismertetése. Rózner (Roszner, Rosznik) Váczon szegény szülőktől vette eredetét. Születése helyén az ájtatos Iskolákban nyerte első tudománybéli tanításait; a’ Muzsikában pedig ugyan ott amaz érdemes P. Eschner Constantin Professor Úrtól a’ Kegyes Szerzetesek Collégiumában vette az első oktatást. Az éneklésben olly sebes lépéseket tett, hogy csak hamar Váczon az Egyházi szolgálatok alatt a Karban helyesen énekelhetett. A’ Muzsikára hajló láng esze, melly már annyira kitetszett, hogy nem ok nélkül biztatná őtet további kiképzésének folytatására, mindeneknek nagy reménységet nyújtott ezen iffiúnak jövendő elhíresedésére, a’ midőn Famíliájának szorult *) A művészetét méltató részletes leírások megtalálhatók az egykorú lapok tudósításaiban és ezekben a lexikonokban: Allgem. Theater-Lexikon VI. 205., Univ. Lexikon der Tonkunst 733., Neues Univ. Lexikon der Tonkunst III. 377., Schilling: Das Musikalische Europa 285., Wurzbach: Biogr. Lexikon, továbbá: Vereinigte Ofner- Pester Zeitung 1822. 22., Váczi Közlöny 1888. 23.
