Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)

II. rész: Dal és zene

------------------------------------------------------------—-----------------------—

Í20 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK

kedvesebb foglalkozásának, a zeneművelésének, szentelte. Egész délutánokat töltött el a szegény, de tehetséges tanulók ingyenes tanításával és bámulatos türelemmel gyakorolta a gimnáziumi zene- és énekkart. Kitűnően fegyelmezett és jól betanított énekkarának akkora volt a híre, hogy hozzáértők biztatására 1921 nyarán művészi körútra indult és Pápán, Almádiban és Balatonfüreden hangversenyezett. Abban az évben alakította meg a Paleszfrina-énekkart is a piaristák templomában tartott istentiszteletek fényének emelésére. Lelke és irányítója volt az egész város zenei életének. Művésze volt a hegedűnek, de minden hangszeren kitűnően játszott. A harctéri fáradalmak és a mértéket nem ismerő munka megviselték egyébként is gyönge szervezetét. 1922 február havában végleg abba kellett hagynia a tanítást. 1922. március 30-án szívbajban hunyt el.*)

Juracsek Béla zenetanító született Trencsénben 1898. május 12-én. Elemi iskoláit Pozsonyban, gimnáziumi tanulmányait Vácon végezte, azután joghallgató lett a budapesti tudomány egyetemen. A székesegyház zenekarának első hegedűse volt és a váci zeneiskolán a hegedűt tanította. 1916-ban katonai szolgálatra vonult be az 1. honvédgyalogezredhez. Hadapródőrmesíer lett és a 313. honvédgyalogezred kötelékében részt vett az ojtózi harcokban. 1917-ben mint rokkantat elbocsátották és haza jött szüleihez Vácra. 1921-ben itt jelent meg Ä magyar hangszerépíföművészef című könyve. Itthon halt meg 1922. szeptember 25-én. Az alsóvárosi temetőben alusza örök álmát.

Jandl Béla karnagy kredenciális volt a piaristáknál. 1903-ban a gimnázium V. osztályába járt. Az év végén megszökött. Cegléd mellett egy faluban akadtak rá, mint segédkántor működött ott. Onnan felkerült

*) Dr. Sziklay János : Veszprém város az irodalomban és művészetben 345., 351.