Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
II. rész: Dal és zene
112 ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK zönséggel is megkedvelteíik. Eddig körülbelül 100 magyar dallal, különösen csátdásokkal gazdagította zeneirodalmunkat, amelyeknek a szövegét is ő maga írta s amelyek legnagyobb része Vácról indult el hódító útjára. Első dala Lent a falu végén nem füstöl a kémény . . . 1899-ben jelent meg s már az első évben 10.000 példányban kelt el, amikor zeneművekből csak néhány száz példányt tudtak eladni. Dalai közül a legtöbb átment a nép ajkára, sőt kitűnő német szövegfordítással Auszriában és Németországban is sok dala jelent már meg. Újabban dalait Berlinben és Londonban jazz-zenekarok részéree is feldolgozzák. A háború után az Amerikába szakadt magyar testvérek honvágyának felébresztésére Dalok az elhagyott hazából címen dalciklust adott ki. Ezt Amerikában színpadi díszletezéssel adták elő. Dalaink első terjesztői Bachó István, a budapesti honvéd katonazenekar kiváló karmestere, grammofonon pedig Rózsa Károly a m. kir. opera bariton énekese voltak. Az utóbbi Budapesten és Amerikában is több hangversenyt rendezett műveiből. Egyetlen kiadott egyházi zeneművének, a Magyarok Nagyasszonyához című vegyeskarnak jövedelméből restaurálták a piaristák sátoraljaújhelyi Árpád-korabeli templomát. Szőllosy Ferenc m. kir. államrendőrségi karnagy született Vácon 1879. június hó 24-én. négyéves korában kezdett zenét tanulni. 1894-ben mint növendék (eleve) vonult be a 68~ik gyalogezred zenekarához. Alig 18 éves korában őrmester lett, de 1901-ben leszerelt, hogy alkalma legyen a magasabb zenei tanulmányok végzésére. Ezeket a tanulmányait Ulrich Károlynál, a Nagytemplom karnagyánál, kezdte meg, majd Kíadivkó és Kálmán tanároktól hegedűt, Erdélyi Dezsőtől cimbalmot és Aggházy Károlytól a zeneszerzéstant tanulta a Nemzeti Zenedében, végül Siklós Albert zenefőiskolai tanárnál végezte a zeneszerzés- és hangszereléstant. 1910. június hó 5-én művészi érettségi
