Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
92 CSODÁK. először. Már régebben és gyakran szerepel nemzeti mondáinkban, mint olyan állat, melynek .vezető, vezérlő tulajdonsága van. A nép bennük fontosabb vállalatoknál, mint új haza keresése, városok és határok megállapításakor egy fensőbb isteni végzet kijelentését vélte észrevenni. A hűn monda szerint a szarvasünő mutatja meg az ősnemzet atyáinak az új hazát. Miként Hunort és Magort az üldözött gím szarvas vezeti Meotis ingoványai közé (Jordandes De rebus Geticis 24.) és hím szarvas vezeti Bors vezért is arra a helyre, ahol a Garam mellett Bars várát alapítja (Béla király névtelen jegyzője 34.) úgy mutatja az üldözött szarvas Gézának és Szent Lászlónak is azt a helyet, ahová a mogyoródi győzelemért a váci Nagyboldogasszony egyházat fölállítsa. A szarvas-monda tehát a pogány ős magyar vallásból kerülhete bele a regősök hagyományos énekei útján krónikaíróink elbeszéléseibe. Bizonyára azért toldották ezeket krónikáikba, hogy az általuk előadott eseményeket színesebbé, vonzóbbá tegyék. Bármiként van is a dolog, a krónikaírőnak jó helyismeretének kellett lenni, mert a szarvas eltűnésének helye összevág városunknak ma is legmagasabb pontjával, a szent Ferencrendiek kolostorának területével. A váci szarvas-monda tehát nem egyéb, mint az ősrégi napimádásban szereplő pogány szarvas-mondának keresztény kiadása. (Túróczi, Chron. 11. 53., Ipolyi Arnold, Magyar Mythologia 241., Tragor Ignác, A csodás szarvas legendája, Váci könyv 13.) Horváth Sándor a csodás szarvasban Krisztus jelképét látja. Krisztus az emberiség ősellenségét, az ördögöt isteni bölcseségének erejével kiűzi ősi fészkéből, erényének lábával széttapossa fejét, hogy önként vállalt halálával megváltsa az emberiséget. A csodás szarvas jelentése tehát, hogy a Megváltó a csodás szarvas jelképében vezetj őseinket az új hazába, Szent László királyt a váci monostor alapításának helyére. (A csodaszarvas Krisztus jelképe. Magyarország című napilap XXVIII. évf. 66. szám.) * A városunk alapításával kapcsolatos legendákat ki kell egészítenünk azokkal a csodákkal, melyek városunkkal egyéb vonatkozásban vannak. Ezek Benedek váci szabó esete, boldog Móric váci csodatétele és a hétkápolnai kegykép. Ezek történeti értékének bírálatába nem bocsátkozunk, mert ha rideg vizsgálat tárgyává tesszük, ítéletünk bizonytalanná válik és könnyen megingatja vallásos hitünket.
