Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
70 BABONÁK. budai, pesti, túri és simándi kereskedők Becsbe utaztak s a General Niederlag-Ъап kiválasztották a törökök részére szükséges árúkat és hajókon török területre vitték. Aztán odalent török árucikkeket vásároltak s azokat Bécsbe hozták. Maguknak a törököknek azonban sohasem volt szabad a magyar király területén bevásárolnak. Ha az erdélyi, nagyváradi, debreceni és felső-magyarországi kereskedőknek török területen át Vácig újra biztosítanák az út szabadságát, a kereskedés a régi megszokott s biztos mederbe terelődnék. Egyedül ezt kellene a töröknél kivinni. (Közös Pénzügyi Levéltár: Österreich 18,579 fasc. 1543. december 8., u. o. Geheime Gesandschafts-Akta, Türkey 1523—1748, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1900. VII. 170.) Újabban egy 1689. évben kelt okiratban találkozunk a váci révvel. Noha már közel három évtizede, hogy a szigetséggel való érintkezést csavargőzös járatok tartják fenn, a révészek működését ez nem szüntette meg, mert a propeller a késő esti órákban és a téli hónapokban nem közlekedik. Talán épen azért, mert a szigeti népség az éjjeli órákban veszi igénybe mostanság a rév szolgálatát, ebben az időben pedig a révészek alszanak, nem hallják a Duna túlsó oldaláról átkiáltó hangokat és csak hosszas kiabálás után jönnek elő edényeikkel, támadhatott Szentendresziget lakossága körében ez a széliében használt mondás: Isten ments a szentendrei törvénytől, a váci révtől és a verőcei vendégségtől! Váci babonák és népszokások. A városunkban és vidékén dívó babonák, mesék és népszokások összegyűjtése már évek óta folyik. Borbély Sándor a karácsonyi Betlehemjárók énekeit, Kisparti János a régi népmeséket és mondákat, Pikéthy Tibor a vácvidéki népdalokat gyűjti. A bőséges anyag földolgozatlansága miatt csupán néhány babonát és divatját múlt népszokást említünk. Mikor abban az évben először eszik az ember gyümölcsöt, főzeléket vagy egyéb ételt, hogy meg ne ártson, ezt a verset kell mondani: Újság hasamba, Betegség pokolba! Amikor pedig új ruhát ölt magára, ezt szokás- mondani: Ruha szakadjon, Ember maradjon. Luca napján nem szabad varrni, mert akkor nem tojnak a tyúkok az új esztendőben (azt hiszik u. i. hogy az öltésekkel bevarrják a kloakájukat is.) Karácsony éjjelén a leányok ólmot öntenek, hogy megtudják milyen lesz a vőlegényük. A múlt század
