Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
60 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK tilalommal, melynek senkisem iparkodott érvényt szerezni. (A Commerz-Directorium jelentése 1752. jún. 2. Közös ’pénzügyi levéltár Commerz Hungarn F. 34. 1754. ápr. 20.) Mária Terézia 1772. november 7-én szigorú leiratot intézett a magyar kamarához. Ebben az előbbi utasításokra hivatkozva, megállapította, hogy eddig nem vigyáztak arra, hogy a török alattvalók csak török árukkal kereskedjenek, hanem még a vásárokon és a harmincadhelyeken is, minők Szeged, Debrecen és Vác, megengedték a tiltott kereskedést. (Közös pénzügyi levéltár Hung. Camerale 18. II. ex. Nov, 1772.) A török kereskedők ügye végleges elintézést csak az 1774. évi augusztus 27-én kelt királyi elhatározással nyert. A török alattvalóknak hűségesküt kellett letenni és családjaikat az országba hozni. A török alattvalók bevándorlása ezzel véget ért és ezzel megkezdődött a bevándorolt macedón és örmény kereskedők beolvadása és elmagyarosodása. (Eckhart Ferenc, Kereskedelmünk közvetítői. Századok 1918. 381.) A Vácon megtelepedett görög kereskedők Macedóniából vándoroltak be és görög keleti vallásúak voltak. A Szent Miklós képével díszített pecsétjük 1733-ban készült és ez a körirata: Sigillum Companiae Mercantilis graeci ritus non uniti (a görög nem egyesült szertartásúak kereskedői társulatának pecsétje.) 1749-ben Althann M. Károly püspök, 1757-ben pedig Migazzi állított ki részükre szabadalomlevelet, melyben megengedte nekik a letelepülést és kerekedéssel való foglalkozást, de csak azzal az ismételt kikötéssel, hogy ne merjék a legtávolabbról sem megkísérelni, hogy vallásuknak magán gyakorlatát behozzák. Csak 1784-ben kaptak engedélyt a vallásgyakorlatra. Kecskemétről járt ide hozzájuk a pópa. 1793-ban közel száz lélekre rúgott a számuk s mivel jómódúak voltak és áldozatkészek, templomot is emeltek. 1793-ban kezdték meg az építését, 1795-ben szentelte fel a budai püspök. A templom falán és a középvárosi görög temető sírkövein olvasható feliratok tanulságosan beszélnek arról a metamorphosisról; mely XVIII. századi kereskedőink nemzetiségében végbement. A legrégibb síriratok kifogástalan görög betűkkel és hellén nyelven adják tudtunkra, hogy ki nyugszik a hant alatt. A görögöt csakhamar a cincárok cyrill-betűkkel vegyes görög felirata váltja föl, ezt pedig a tiszta szerb követi. A XIX. századdal kihalt az utolsó görög. De még a rácok is kipusztultak, templomukat a konyhakertészettel foglalkozó szorgalmas bolgárok foglalták el, foglalkozásukat pedig a nagy üzleti érzékkel bíró zsidók örökölték. Ez idő szerint 60 kereskedőnek és 43 szatócsnak van Vácon nyílt üzlete.
