Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC KERESKEDELME. 57 Alföld között, — vagyis ott fekszik, ahol mintegy középpontban találkoznak az ország határai felől arra irányuló nagy útvonalak. Vácnak ez a fekvése adta és biztosította kereskedelmi fontosságát. A Duna az ország éltető ere és a legkönnyebb, legolcsóbb közlekedési útja volt mindig. A természet maga jelölte ki a Duna völgyét a Nyugat és Kelet közötti útvonalnak. Amilyen mértékben akadályozzák a hegyek a közlekedést, ép oly hamar támad élet a hegyek alján, különösen a völgyek bejáratánál, ott ahol a hegyvidék a sík termőfölddel találkozik, ahol a felföld az alfölddel érintkezik. Ilyen érintkező ponton — a hegyvidék és két Alföld torkában — fekszik városunk, minélfogva egy messze kiterjedő vidék vásáros középpontja lett és évszázadokon át közvetítette a bányavárosok forgalmát Pest és az Alföldek felé. Mikor Pest fejlődésében túlszárnyalta, ennek elővárosa, fuvaros állomása lett. Egyszersmind dunai átrakodóhely volt Hatvan felé. Az ország fővárosa és a dunai kereskedelem középpontja mégis Pest lett, mert nem csupán vízi, hanem szárazföldi utak is keresztezik, minélfogva arra felé terelődött a forgalom és a két város, Pest és Buda, gyors fejlődésnek indult. Vác lemaradt, mert Pesttel szemben nem volt fejlődésre alkalmas nagyobb területe és a Szentendre sziget útját állta annak, hogy jelentős révátkelőre tegyen szert, mindehhez járult még a rossz vasúti politika, mely Vácot az idők folyamán csak az átmeneti forgalom lebonyolítására szorította. Kereskedelmi élet azonban mindig volt Vácon és már nagyon korán kifejlődött, mert dunamenti fekvése által az ország legnagyobb útvonalába került. A Duna széles medre országokat választott el egymástól itt a hatalmas váci kanyarulatnál, de ugyanez a méltóságosan hömpölygő víztömeg népeket kötött össze áruik békés kicserélésére. Mikor a római birodalom a felső Dunáig tolta ki határát, a limes másik oldala, vagyis az a terület, amelyen mai városunk áll, jelentős sokadalmi hely volt. Igazolják ezt a város határában és környékén nap-nap után felszínre kerülő éremleletek. Ez a sok római pénz nem azt jelenti, hogy a rómaiak a mi területünkre is kiterjesztették uralmukat, hanem ebből csupán arra lehet következtetnünk, hogy itt a birodalom határszélén élénk kereskedelem volt és hogy a rómaiak pénzért vásárolták a barbárok terményeit. A nemzeti fejedelemség korából nincsenek adataink arra nézve, hogy városunk kereskedelme túlszárnyalta volna a szomszéd dunamenti városok kereskedelmi forgalmát. Minthogy ipara fejlett volt, helyes a feltevésünk, hogy kereskedelmének is fejlettnek kellett
