Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC JELLEGE. 53 szabadalommal és kiváltsággal ruházzák föl a város lakosait, a város mégis jobbágy sorban lehetett. A török uralom megszűnte után a püspök földesúri joghatósága alá került. Ezt a jogot eleinte kizárólag a püspök gyakorolta fölötte, azonban később meg kellett osztania a káptalannal. Althann Károly gróf püspöksége idejében a város oly felosztást nyert, hogy egy nyolcad része a káptalané volt, hét nyolcada pedig a püspöké. Mind a két városnak tulajdon bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezése PiispöJc-Vác és Káptalan-Vác város volt. Az ikervárosok 1859 február havában egyesültek. Vác 1872 óta rendezett tanácsú város. VÁC JELLEGE. A helyek, városok és egyéb területek földrajzi fekvése szerint jogi, politikai stb. minőségének megjelölésével, kidomborításával különböző időben különböző neveket találtak ki. De egyidőben is lehet a jelleg és minőség tekintetében többféle elnevezés; mindez attól függ, hogy miféle nézőpontból tekintjük és keressük meghatározását. Azelőtt pl. püspöki városnak hívták, de nem azért, mert püspöki székhely volt, hanem azért, mert a püspök volt a földesura. Majd mezővárosnak kezdték nevezni, mert noha bíró végezte a közigazgatás teendőit, vásártartási szabadalma volt. A községi törvény értelmében rendezett tanácsú város lett, mert polgármester vezetése mellett tanács végzi a város adminisztrációját. Alakulása szerint soros város, fekvésénél fogva síksági peremváros. Ezt a megjelölést használja dr. Kari János és dr. Varga György: A magyar föld és élete című földrajzi könyve 32. lapján. A mostanában megjelent középiskolai tankönyvek szerint Vác belső kapu város. Azok az anthropogeographusok adták Vácnak a belső kapu város nevet, címet és jelleget, akik a fürdőiktől tisztes távolban fekvő Vihnye, Tusnád stb. igénytelen falvakat fürdővárosoknak nevezték el. Az emberföldrajz tudománya még a kezdet nehézségeivel küzködik, ifjú munkásai bizonyára azért nem fontolják meg jól kijelentéseiket. Ugyancsak alakulása szempontjából Vác az úgynevezett soros községek közé tartozik, mert egy hosszabb utca mentén sorakoznak a házai jobbról és balról. Az egész várost hosszában átszelő főutca volt az összes utcák történeti kifejlődésének tengelye. A város legrégibb házai mind a főúton vannak. A lakosság szaporodtával, mivel már úgyis hosszú volt a város, kezdtek keresztben építkezni és így keletkeztek a kis zugok, keskeny utcák és szabálytalan
