Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC, A TÖRÖK VÁROS. 51 palánkafal-kerítésű, négy részletből álló, négyszögalakú erős vár a Duna partján állott, különálló árkában szinte a Duna vize folyt. Fából készült felvonóhídon lehetett egyetlen kapuján bejutni. 50 zsindelyes ház és egy imaház volt benne. Ezt a belső, várat a tömésfallal megerősített török város vette körül. Ezer zsindelyes ház, hét imaház, százötven bolt, egy fürdő és egy egészséges fogadó volt benne. Jelentékeny török városnak kellett lennie, mert volt idő, amikor zászlóaljparancsnokság (szandzsákbég) és bírói kerület (náhie) székhelye volt, továbbá főharmincadhivatal volt Vácon. A nagyszerűen kiépített vízmű következtében jelentékeny rizstermelés fejlődött, virágzott a szőlőművelés és nagyon élénk volt az állatkereskedelem. (így feljegyzésünk van, hogy 1562, 1563 és 1564-ben némelyik hónapban 1600, sőt 2200 darab marhát hajtottak föl Ausztriába. A helyi fogyasztásra szánt árúk után fogyasztási adót kellett fizetni. 1550-ben különösen olaj, búza, szőlő, sajt, só és édességek után fizették ezt a báds-szijahot. Ezt az adót úgy, mint a vágási illetékei is Vácon vasárnap fizették, nem pedig a fogyasztás alkalmával. A vágási illetéket azért vasárnap, mert csak vasárnap vágtak. (L. Vác kereskedelme.) A vallás gyakorlata korlátozva volt. így tilos volt körmeneteket tartani, harangozni és az istentiszteletet hangosan végezni. (A váci protestánsoknak 1671 márc. 3-án kelt és az erdélyi fejedelemhez intézett levelében olvassuk: Ä mindenható isteni szolgálatra a harangozás, mely már mintegy húsz esztendőiül fogván nem szabad, az fényes portáiul, vagy más török méltóságtul az nagyságod istenes és hathatós forgolódása által megengedtessék itt mi közöttünk Vác városában. Salamon Ferenc, Magyarország a török hódítás korában 243. Sziládi Áron és Szilágyi Sándor, Török-magyarkori államokmánytár V. 10., Török-magyarkori emlékek. Első oszt. Okmánytár VII.) A XVI. és XVII. század utazói hol virágzó városnak, hol romhalmaznak mondják. Mint mindenütt, ezekben az állításaikban is középütt az igazság. Mindegyik azt írtaié, amit látott. Városunk a török uralom ideje alatt sokszor volt keresztény és török csapatok fosztogatásának tárgya s így házait gyakorta lehetett lerombolva, omladozó állapotban találni. Ebben némi ravaszság is lehetett, a lakosság nem igyekezett felépíteni, nehogy a jólét jelével magára vonja a hatalmasok figyelmét. A város nem volt állandóan harcok puszta színhelye és lakossága nyugodt időben a súlyos viszonyoknak megfelelő életet élt. (L. A török uralom lakói, Tragor, Vác lakossága 5-8.) 4*
