Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

I. Könyv: Általános rész

VÁC NEVR.

21

A legtöbb községben, melyen a Vácról nevezett vagy Vác irányába haladó közutak végigvonulnak, ennek az útnak azt a szakaszát, amely a község területét érinti, a nép Váci-útnak hívja, így van ez Verőce, Nagymaros, Sződ, Felsőgöd, Dunakeszi községekben, Újpest városában, sőt magában az ország szívében, Budapesten is. Hasonló az eset Vácrátót, Váchartyán, Vácbottyán, Váckisujfalu, Őrszentmiklós, Püspökhatvan, Veresegyház és Zsidó községekben is. A legtöbb helyen a képviselőtestület ezt az elnevezést idők folyamán jóváhagyta és hivatalosan is elismerte. Mielőtt ezeket az utakat egyenkint és községek szerint tárgyalnók, vegyük a városokat, mindenek előtt pedig magát székesfővárosunkat, Budapestet.

B) Budapesti ingatlanok.

Pest városa több utcát és ingatlant jelölt meg városunk nevével. Idők folyamán ezek a megnevezések változást szenvedtek vagy megszűntek. A Vác nevét viselő utcák és ingatlanok a következők voltak: Váci-kapu, Váci-kapu-utca, Váci-kapu előtti temető, Váci-temető, Váci-utca, Váci-út, Váci-kőrút, Külső-Váci-út, Vácivédgát, Váci-gát és egy Vác nevű vendéglő.

1. A Váci-kapu azért kapta ezt a nevet, mert városunk irányában feküdt, mint ahogy a Hatvani-kapu nyílása Hatvan felé irányult. Egy — az 1750. évből származó — térképen még föl van tüntetve. Falait az őrházzal együtt 1780 körül bontották le. A Váci-kapu helyiségei két szobából és egy konyhából állottak. A postamester szabad lakásául szolgált. 1789. június 20-án Gallér János a lebontás kötelezettsége mellett 290 forintért vette meg a várostól. (Az évi július hó 7-én már le is volt bontva. Pressburger Zeitung július 11.) Mellette egy szintén a város tulajdonát tevő egy szoba és egy konyhából álló kis ház állott, melyet a vámszedő lakott.

2. A Váci-kapu-utca nevét a mai Kristóf-tér és Hajó-utca viselte. 1695 után Budai-kapu-utcának hívták és csak 1760 körül lett Váci-kapu-utca, melyet később a Hajó-utca és 1792-ben a Nagy Kristóf nevű gyógyszertártól a Kristóf-tér elnevezés váltott fel.

3. Váci-kapu előtti temetőnek, vagy röviden Vácitemetőnek hívták a XVIII. században azt a temetőt, amely az Erzsébet-téren terült el és a Gizella-térre nyúlt át. Felső vége az Arany János-utca táján volt, jobb és baloldalát a Vácra vivő és akkor Váci-útnak nevezett Bálvány-utca és a Dorottya-utcán áthaladó út határolta. Ez — a mintegy háromszöget alkotott — temető Pest városának egyik nevezetessége volt és a Hunfalvy János kiadásában 1860-