Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
VÁSÁR. 211 A nagy vásárok a négy évszak minden idejére esnek, tavaszszal van a Virágvásár (a husvét előtti virágvasárnapon), nyáron a Sarlósvásár (Sarlós Boldogasszony napja körül), ősszel a Gálvásár (Szt. Gál napja táján) és télen (karácsony hetében, Tamás napja körül) a Tamásvásár. A nép magvásárnak hívja az elsőt, mert ezen szerzi be vetőmag szükségletét, a másodikat hagymavásárnak, mert ez alkalommal rengeteg mennyiségű hagymát hoznak piacra, a harmadikon káposztával látják el magukat, azért ennek káposztavásár a neve, az utolsónak téli vagy karácsonyi vásár a neve. Ezt a négy országos vásárt már Bél Mátyás is említi 1737-ben megjelent könyvében (Notitia Hungáriáé 145.) Egy századdal később Fényes Elek így ír ezekről a vásárokról: Négy országos vásárai főképen szarvasmarhákra híresek, kivált a’ sz. Gál napi Octoberben. Kereskedése gabonával, borral, dohánynyal, mézzel meglehetős. (Magyar-Országnak . . . mostani állapotja 1837. II. 422.) Fényesnek ezt az állítását a Hármas Kis-Tükör is megerősíti: vásárjai gabona, bor, dohány, méz, káposzta s kiváltképpen szarvasmarhával nevezetesek. (1844. évi kiadás 46. lap.) Vác híres gyapjú vásárait csak a 30-as években helyezték Pestre és ott is még éveken át váci vásár-nak hívták. A váci országos vásár azért került Pestre, mert a pesti medárdi sokadalomig a földbirtokosok közöl még csak kevesen fejezték be a nyírést, miért is a gyapjú legnagyobb része csak vásár után érkezett Pestre. Ez idő alatt pedig a boroszlói gyapjúvásár is elmúlt és az angol, francia és belga nagykereskedő házak bizományosai hiába fáradtak volna hozzánk. (Nemzeti Újság 1841. évi 56. sz.) Vác heti vásárai is régi időbe nyúlnak vissza. A magy. udv. kancellária által vezetett Királyi Könyvek XLV. kötete 632. lapján találjuk Vác újonnan adományozott heti vásárszabadalmát az 1761. július 7-én kelt kiváltságlevélre való hivatkozással. Végül föl kell sorolnunk azokat a területeket, amelyeken a vásárok lefolynak. Legnagyobbés legterjedelmesebb a város legnagyobb tere, a Vásár-tér, melynek közepén a Vörösház ódon épülete áll. A kaszárnya felé eső részén folyik az állatvásár, az evangélikus templom körül a kirakóvásárt találjuk. A vásáros nép még a Széchenyi-utcán a Konstantin-téren, az Eszterházy-utcán és Mária Terézia-rakodóparton hullámzik. Alig félszázada, hogy a vásárt megelőző szombatokon a vásári bódék bérlője, Bartos Béla nehéz szekereken vontatta ki a nagy fasátrak alapgerendáit, oldalfalait és 14*
