Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
168 NASZÁL. murikra a renaissance-müvészetnek ezt a gazdag, finom alkotását i (L. a Váci Hirlap 1913. május 4. számában írt ismertetésemet.) Váci Naszál. A Naszál, melyet a komárommegyei Naszál községtől való helyes megkülönböztetés okából szokás váci Naszálnak hívni, városunk legmagasabb hegye. A Cserhát déli nyúlványaiból Pest megyére eső rész legnagyobb kiemelkedése (652 méter). Északi oldalával a diósjenei hegységhez csatlakozik és határt von nemcsak a város, hanem egyszersmind Pest és Nógrád megyék között is. Vácot az északi szelek ellen hathatósan védelmezi. Nevét a nagy és szál szavak összetételéből vette, köznyelven Naszálnak vagy Naszálynak mondják, a katonai térképeken Nagyszálnak van föltüntetve. Középkori okiratunk is Nazal név alatt említi. (így a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében.) Kőzetei 1. mint a legrégibb: triasztfődolomit, 2. triász dachsteini mészkő, 3. eocén széntelep, 4. az ezt fedő eocén, nummuliteses mészkő, 5. alsó oligocén homokkő. A naszáli bányában fejtett homokkőről és márványról 1. a Váci kövek című cikket. Geológiai szempontból Beudant F. S., Szabó József, Stäche Quidó, Vadász M. Elemér és Majer István foglalkoztak vele, flóráját Kerner A. (Der Nagy szál, Österr. Bot. Wochenblatt 1857), Sadler, Borbás és főként Tőkés Lajos (Vác és környékének edényes növényzete) dolgozták föl. A Naszál mint magában álló szigethegység és Vác nagykiterjedésű környékének legmagasabb pontja, elragadó kilátást nyújt kiemelkedő csúcsáról, miért is kedvelt kirándulóhelye a fővárosi turistáknak. A hegymászó kilátása a magaslat növekedésével együtt bővül. Már a kőbánya előtt levő térségről igen kiterjedt és elragadó panoráma tárul szemünk elé. Látjuk a széles medrében méltóságosan hömpölygő Dunát, amint a félkörben szorosan egymás mellé zsúfolt csipkés hegyek közül előtör és két ágra szakadtai! közrefogja a Szentendre-szigetet. Az alattunk elterülő három város: Vác, Szentendre, Budapest egy irányba esik és a dunaparti községek apró házaikkal szinte összefolynak velük. Szemünkbe ötlik a budai vár, látható lesz az öreg Gellérthegy citadellája, feltűnik a gyári kémények füstölgő sokasága és messzelátó segítségével belátunk a főváros egyes utcáiba is. Mindezek háttere a pilisi hegyek tagolt gerincorma, míg jobbfelől a Csóványos és kóspalagi hegyek, vagyis Börzsönyi hegység láncolatos tömkelegé zárja be a gyönyörű látványt, balról a zöldelő nógrádi hegyek korlátozzák szemhatárunkat. Ebben az irányban látjuk a Naszál lába alatt fekvő Kösd községet is. V
