Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
164 MÁRKA MÚZEUM. lector eius nomine. Item solvit (pro canonia sua tres fertones) et tres grossos. Item solvit michi in Vacia unam marcam. (Monum. Vat. I. 1. 220.) A márka a középkorban úgy' nálunk, mint a külföldön is nem bizonyos éremfaj, illetve pénznem neve volt, hanem a súlyegység vagy számítási egység megjelölésére szolgáló név volt. Akár súly, akár szám szerint szerepel, a márka mint pénzek tulajdonképeni alapja, mindenkor helyi vonatkozású tulajdonnévvel kapcsolódik, pl. Marca Agriensis, Colocensis, Vaciensis. Tehát hazai városok, mint kamarák, illetőleg pénzverőhelyek nevével függ össze. Egymaga mint márka nem szerepel. A helynév mindig a kamaraszék, illetőleg pénzverő helyre vonatkozik. Az ország területén 18 ilyen helynév szerepel. Okiratszerü adataink hiánya miatt, sajnos, nem lehet eldöntenünk, hogy volt-e Vácon pénzverő vagy kamaraszék, vagy hogy a váci márka csupán csak a számítási márka szerepét játszotta? (Ernyey József, Magyar pénznevek, Arch. Ért. XXXVI. 108., Hónian Bálint, Magyar pénztörténet II. fejezet. L. még Váci érmek, Váci pénzek.) Váci márvány. Helytelen elnevezés Tulajdonkép egyszerű, (ú. n. harmadkorú oligocen,) homokkő. L. Váci kövek. Váci múzeum. Álszemérem volna városunk egyik szép reményekre jogosító kultúrintézményéről, a városi múzeumról ezen a helyen meg nem emlékezni. A Váci Múzeumegyesület 1895. február 9-én alakult arra a célra, hogy a város történetét kutassa, az ásatásokból származó és gyakori leletekkel szaporodó régészeti tárgyait megőrizze és megismertesse, a városi múzeumot pedig kezelje. A szűk helyiségében zsúfolt múzeum a város történetének hű tükre. Aránylag nem nagy anyagában megtaláljuk minden korszak kőbe vagy ércbe vésett emlékét, Írásba foglalt vagy képben bemutatott állapotát. Pogányvár és Bángor kő- és bronzkorszakbeli emléktárgyai mellett ott látjuk a Dunából kifogott római pilumokat és a naszáli Násznépbarlangjából való La Tain-kultúra, a hétkápolnai népvándorlási lelettárgyak során a Csörögben talált karoling-kori kardot, a város középkori műveltségének beszédes emlékei a vár helyéről kiásott renaissance ízlésű faragott kövek és keramikai tárgyak, a török világot az ugyanott talált fajánsz darabok képviselik. A közel negyedszáz céhláda és irattartalmuk Vác ipari életének fejlettségét mutatják. Éremgyüjteményünkben a kelta pénzek mellett a rómaiak és friesachiak számottevők. Legtöbb királyunk idejéből van magyar érmünk. A Vácot ábrázoló képek és váci nyomtatván}ok
