Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
162 MALMOK, MOLNÁROK — MAMUSZ. nagytömege összegyűlt a megyeházán, báró Podmaniczky Frigyes, a Kossuth-párt váci főkortese a főispáni helytartó széke mögé két Herkules-alakú világos szürke, zsinórral gazdagon kihányt ezüstgombos dolmányban díszelgő váci molnárt állított. Ezeknek arról kellett gondoskodni, hogy az elnököt ne zavarhassa e nyughatlan heringek módjára egybe zsúfolt tömeg kötelességének teljesítése közben. Éktelen zaj és féktelen lárma támadt, amikor a szavazást sürgetni kezdték. A molnárok alig tudták föntartani a rendet és megvédeni az elnököt az agyonnyomástól. (B. Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek). B. Podmaniczky Frigyesen és Móricz Pálon kívül még Mikszáth Kálmán (a Vén gazember) és Zöldi Márton foglalkozik az irodalomban a váci molnárokkal. Petőfi is megemlékezik egy váci molnárról. Ez 1845. június 23-án fuvarozta őt Balassagyarmatról Vácra és igen mulattatta elmés ötleteivel. (Úti jegyzetek. Összes művei V. 346.) Míg céhük fennállott magyarszabású szürkéskék ruhában jártak a tagjai. Azt a posztót, melyet viseltek, az üzletekben molnár színű posztónak hívták. Egyenruhában jártak a többi iparosok is, hogy meg lehesssen őket ismerni: ez a szabó! ez a csizmadia! — A török hódoltság idején tudvalevőleg sok híd szelte át mindenütt a Dunát. Az esztergomi és érsekújvári hatalmas hidat magyar molnárok építették. Valószínű, hogy ők verték a váci hidat is. Váci mamusz. A városunkban előállított ipari cikkek közül legnagyobb hírre vergődött a XIX. század folyamán a váci mamusz. A mamusz vagy kötött cipő a harisnyakötésből származik. Eredetileg Bácsbodrog és Torontál megyék sváb ajkú lakossága használta. Az asszonyok kezdték készítésüket még a XVIII. század közepén. Saját birkáikat megnyírták, gyapját kézi fonójukon megfonták és megkötötték. A XVIII. század vége felé már nem csupán az asszonyok foglalkoztak készítésükkel, hanem rendes iparrá fejlődött. Műhelyek alakultak és eleinte csupán kézi erővel, később gépek segítségével készítették a harisnyákat. Előbb kártoló- és fonógépeket, majd szövőgépet állítottak be és a női, meg férfi harisnya készítése nem merítette ki munkásságukat, hanem egyéb cikkeket, (kabátot, nadrágot és sapkát) is gyártottak. így foglalt tért ez az iparág a déli megyékből fölfelé északnak egész Óbudáig. Vácon a XIX. század elején honosodott meg. Eleinte kizárólag harisnyákat kötöttek, csak a 40-es években kezdtek cipőt is készíteni. Mikor Óbudán beléfogtak a kötött cipők gyártásába, csakhamar Vácon is követték a példát. Eleinte csak talp nélkül és gyönge kivitelben készültek, mert kizárólag házi használatra szolgáltak. Hanem mikor
