Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
156 KŐKAPU — KŐSZÉN. Nógrád megye kezdődött, melynek területéhez tartozott maga a város is 1686-ig. Az empire stílusban épült kapu tervét Canevall bécsi építész készítette. Méretei a következők: magassága 20 méter, szélessége 12 méter és vastagsága 4 méter, az ív nyílása 10 méter magas és 5 méter széles. A magaslat oldalain csőrükben virágvonatot tartó sasok ülnek, a homloklapokon pedig az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei között feliratos márványtáblák vannak elhelyezve. A Kisvác felé eső oldalon Mária Terézia és Ferenc császár mellképei, a város felé: jobb oldalon II. József és II. Lipót királyok, akkor főhercegek, közös körbefoglalt képei áthatok. A főhercegek képei között elhelyezett márványtáblába nagy betűkkel ez a két szó van bevésve : Aeternae Domui. Kőkapunk az egyetlen szabadonálló kőből és téglából épült kapu emlékmű az országban, sőt a volt Habsburg-monarchiában is csak egy volt. Mivel pedig két évtized előtt a helyi sajtóban arról vitatkoztak, hogy le kell bontani, mert a közlekedést gátolja, az Országos Műemlékek Bizottsága műemléknek nyilvánította és lebontását megtiltotta. De megoldatlanul maradt az a kérdés, vájjon fenntartásáról a püspök vagy a város tartozik-e gondoskodni ? A Kőkaput sokféle rajz és metszet ábrázolja. Van róla azonkívül egy kőnyomatú nagy kép is, mely történeti értékű. Mikor u. i. József nádor 1847-ben meghalt, V. Ferdinánd király e nagyemlékű nádorunknak István nevű fiát nevezte ki királyi helytartóvá. A kir. herceg mint ilyen beutazta az ország nagy részét és csakhamar népszerűvé vált. A nép mindenütt örömmel fogadta. Váci bevonulásának emlékét ez a kép őrzi. Bitterer János készíttette. Ezt a címet viseli: István főherceg kir. helytartó kőrútjából, amint 1847-iki év október 14-én Blaskovics Pál által Balassa-Gyarmatról Vácra (6V2 mérföldnyire) két óra és öt perc alatt vitetett. (Ugyanez a fölirat van rajt németül is). Váci kőszén. A Naszálon fekvő kőszénbánya Kösd községtől észak-északkeleti irányban van, körülbelül másfél kilométer távolságra. 1907-ben elöntötte főaknáját az úgynevezett Karsztvíz, mely a dunántúli (tokodi és Dorog környéki) szénbányákat veszélyezteti. Szivattyúik, fúróik és egyéb gépeik mind bentmaradtak és csak újabban kezdték lejtaknával feltárni a szenet. Napi termelése körülbelül 5 vagon. A szenet eocénnek tartják, de újabb vizsgálatok megállapították, hogy az eddig megvizsgált összes magyarországi kréta- és eocén szenek között a legmagasabb (6800) kalóriája a miénknek van és némelyik angol és porosz-szénnel
