Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
KÁPTALAN. 149 plébánia-lajstrom függelékében 14 kanonokot sorolnak fel név szerint. (Monum. Vatic. 1. I. 408—409.) Mikor Vác török kézre jutott, a káptalan a váci püspök tulajdonát tevő nógrádi várba menekült. Midőn ezt is elfoglalta a török, a káptalan tagjai szétszéledtek, de a hiteles hely levéltárát és az egyház kincseit két kanonok elásta. A rejtekhely titkát azonban magukkal vitték a sírba. A nép még ma is kutat a káptalan kincse után. Az elpusztult káptalant 1700-ban állították fel újra. 1762-ig csak öt kanonoki stalluma volt. Ezek javadalmasai húzzák a váci, üllei stb. ingatlanok jövedelmeit és voltak tagjai a Nagy- vagy Öregkáptalannak. Migazzi bíboros a püspöki javadalom terhére (de mensa eppali) hat új kanonokságot állított föl. Példáján felbuzdulva alapította Würth Ferenc éneklőkanonok 1762-ben a jánosi kanonokáágot, Lauchas Ferenc olvasókanonok pedig a theologuskanonokit, ugyancsak Würth alapította 1769-ben a kisprépostságot, úgyhogy a kanonokok száma 14-re rúgott. Ezt a számot 1808-ban szállították le 12-re. 1848-ig a váci káptalan az ország legvagyonosabb papi testületéi közé tartozott, de Mericzay Antal kanonok, mint a váci káptalan képviselője az 1848/49. évi pozsonyi országgyűlésen minden kárpótlás nélkül lemondott a papi tizedről. A káptalan a misepénzeket és egyéb vallásos célra letett összegeket kegyes alapítványi pénztár címen kezeli egyik kirendelt tagja által és gyümölcsöző elhelyezésüket jelzálogilag biztosítja. Minthogy a káptalan kedvező feltételek mellett nyújtja a kölcsönt, a pénzkeresők kapva-kapnak utána. Alig is van ház a városban, mely ne lenne papi pénzzel megterhelve. Mivel a káptalan nem kívánja a törlesztést, ez az adósság apáról fiúra száll és visszafizetése nem okoz gondot. Ezért tartja a váci közmondás: Nem tartozom a velógon senkinek, csak az Istennek a lelkemvé, a földnek a testemvé, no meg a káptalannak 200 forintocskává. A szépirodalomban Vas Gereben (A nemzet napszámosai) és Mikszáth Kálmán (A komposszeszor fái) említi a váci káptalant. A váci káptalan legrégibb pecsétje a XIII. századból való. (Országos Levéltár Dl. 583. és 598. Az 1268. évi rajzát Érdy János közli a M. Tört. Tárban VI. 257.) A pecsétek Szűz Máriát ábrázolják és a kékkői báró Balassa Antal levéltárában található 1268., 1297. és 1300. évi okleveleken függenek. Ezeken kívül még a káptalannak 1457 és 1700. évi oklevelein látható kerek pecsétek ismeretesek. (Magyar Történelmi Tár II. 75. 159. 55. és 56. számú réznyomat.)
