Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
HEGY — HÉTKÁPOLNA. 129 tették, a gabonát pedig részben a katonaság élelmezésére fordították. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. 289. és 411.) A váci harmincadot nemsokára Pestre telepítették. Sayglió Benedek pannonhalmi főapát naplójegyzeteiből tudjuk, hogy 1724. március 2-án Pestről újra Vácra helyezték. Hatvan esztendőn át működött még. II. József császár 1784. február 13-án kelt rendeletével helyezték át ismét Pestre. Utolsó tisztje Szántó Lajos volt. Váci hegy. A katonai térképen a Bácsika vagy Bácskahegy legmagasabb pontja Váczhegy- és Váczi hegy-nek van feltüntetve. A kosdiak hívják ezt a hegyet Váci hegynek. Váci hegyek gyűjtő neve alatt tulajdonkép a váci szőlőhegyeket értjük, míg egyesszámban mindiga Naszált kell alatta értenünk. (L. a Váci Naszál című cikket.) Váci Hétkápolna. Már két évszázad óta nagy jelentősége van városunk és a nagy kiterjedésű váci egyházmegye hitéletére egy csodatevő Mária-képnek. Évszázados faóriásokkal szegélyzett sétaút visz az u. n. hét szenvedési állomás hét kis kápolnája mellett a város hírneves búcsújáró templomához, a Hétkápolnához. Nevét az említett hét kis kápolnától vette. Helyéhez több monda fűződik. (L. Váci csodák 1—4.) A kápolnát Althann M. F. idejében kezdték építeni — 1718-ban, — de Migazzi fejezte be 1780-ban. Oltárképét Kamánházy szentelte föl 1817-ben a Szent Szűz nevének tiszteletére és csak ez idő óta búcsújáróhely. 1770 óta prépostsággal van összekötve, 1808-ban pedig Károly Ambrus főherceg váci püspök egyesítette a felsővárosi plébániával. A kápolna vonzó ereje és főérdekessége a főoltáron elhelyezett csodatevő Mária-kép. A csaknem öt láb magas és díszes keretbe foglalt kép vörös fenyődeszkára van húzva és a gyermek Jézust balkarján tartó Szűz Máriát ábrázolja, Mindkettőjük fejét drága kövekkel kirakott aranykorona díszíti, ruházatuk pedig ezüst fonalakkal áttört selyem. A kápolna, sekrestye és folyosófülke oldalfalai tele vannak aggatva szívet, szemet, lábat, kezet, kart és más alakot feltüntető ezüstből vagy viaszból készült áldozati tárgyakkal és fogadalmi szobrocskákkal. Egy részük üveges keretekbe van foglalva. A lelki bajukból (szív) vagy különböző testi (szem, láb, kar) betegségükből felgyógyultak ajánlották föl ezeket a Boldogságos Szűznek hálájuk és bizalmuk jeléül. A domb aljában a kápolna lábánál bugyogó forrás vize felől pedig az a nép hiedelme, hogy szembajokban hasznos. A fölötte álló fűzfák minden elérhető ágcsúcsa állandóan telidesteli van libegő rongyszalagokkal aggatva, mert azt tartják, hogy a fűz a betegségek lakóhelye. Azt a rongyot, mellyel a beteg szemét megtörli, felköti a fűz ágára, 9
