Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

DUNA.

109

a Felföld nyugati, nagyobbik felét, a mai tótság hazáját, a hajdani kvád birodalmat. Az egyházmegye nem nyúlik át a Dunántúlra Pannóniába, amiben talán frank hatást gyaníthatunk (Nagy Károly) s nem nyúlik át a váci egyházmegye sem, hanem korábbi és későbbi vonzásterületének egy részét ölelve fel, úgy terül el, mintha csak a régi jazig birodalom területéből volna kihasítva, melynek kóborló népét a hunnokon, avarokon át az ugyancsak nomád magyarok váltották fel. Érdekes már most, hogy a két püspökség között a szorulatban a Verőce patak a határ, feljebb meg a régi s a szláv korszakban megújított Nógrádvár (újvár), tehát körülbelül az a vonal, mely ma ha tán nem is pontosan a kvád és szármát-jazig birodalmat elválasztotta egymástól (a Lajta mint országhatár). Feltűnő az is, hogy nógrádi főesperességé mind a két egyházmegyének volt, sőt a későbbi nemesi Nógrád megye is két részből állott, t. i. Nógrádból és Kisnógrádból (épúgy mint Hont és Kishont) és az utóbbi Váccal együtt csak később került Pest megyéhez. (Földr. Közi. 1918. 38). L. még Váci ág.

Az 1838. évi árvíz után 1876-ban volt Vácnál a legnagyobb vízállás és pedig 7 69 a 0 pont fölött. Ez a két árvíz a Vaskapu szabályozása előtt volt. Azóta 1914, 1916, 1917 és 1920-ban volt még árvíz.

A váci folyam felügyelő nyilvántartó-könyve szerint:

1914-ben elérte a.............................6’00-ot,

1916 januárjában.............................4 58,

1916 júliusában..................................4'22,

1916 októberében.............................404,

1917 januárjában.............................5’86,

1920 januárjában.............................6‘32,

1920 szeptemberében........................6'26 volt.

A váci Duna mérce 98'74.

A magyar Duna 1823-ban látta az első gőzhajót. De a rendszeres hajózási forgalom Bécs és Pest közt csak 1830-ban indult meg. Andrews S. és Pittchard S. hajókapitányok a 60 lóerős 23 bécsi öl hosszú és 6V2 bécsi öl széles Franz I. nevű hajója bonyolította le ezt a forgalmat 1831-ig, amikor Andrews kapitány szabadalmát (és gőzhajóját 12,000 p. forintért) a cs. kir. szab. Gőzhajós társaság vette meg. 1834-ben már három hajó jár a Dunánkon (a már említett 1. Ferenc császár nevű, a Pannonia és az Argó, melynek előbb Duna volt a neve.) A Magyar Hazai Vándor 1836 május 5-iki kelettel azt írja, hogy: A Dunán járó