Kisparti János: A váci Theresianum története - Váci könyvek 8. (Vác, 1914)
A Theresianum belső története
54 A THERESIANUM ségeiről szóló részt tárgyalják kibővítve Hoffmann Donát magyarázataival. Ennélfogva ezekben az osztályokban tárgyalni kell minden ember különleges kötelességeit, első sorban az Isten iránt való kötelességeket, amelyek az Ö sokféle jótéteményeinek megfelelően sokfélék; azután a magunk és felebarátaink iránt való kötelességeket, azokat, amelyekkel a földi uralkodók, szülők, egyházi és világi elüljárók, jótevők stb. iránt kell viseltetnünk. A tanároknak meghagyta az elüljáróság, hogy ennél a pontnál értessék meg az ifjúsággal, hogy milyen nagy lekötelezettséggel tartoznak a haza minden polgára, de különösen az ifjúság iránt olyannyira kegyes királynő iránt, mind a természeti és isteni törvénynél fogva, ami Szent Pál több helyéből kitűnik, mind hazánk iránt, különösen az ifjúságnak a hazafias tudományokban való nevelése tekintetében tanúsított igen nagy jótéteményeknél fogva úgy, hogy e századot méltán nevezhetjük Mária Terézia századának. Azután tárgyalják, hogy milyennek kell lenni a hazaszeretetnek, az igazi hűségnek; milyenek a hasonló koruakkal szemben való kötelességek, melyek egyetemesek és feltétlenek; senkit meg nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét; továbbá melyek az igazi barátságból folyó kötelességek. E helyen kitérnek a rossz társaság veszedelmeire. Ezeken kívül fejtegetik az emberiességből és jótékonyságból folyó kötelességeket. Végül minthogy másfélék az alattvalókkal szemben fennálló kötelességek: mint a szülőknek a gyermekek, az uraknak a szolgák, a tanároknak a tanulók iránt való kötelességei, ezeket külön tárgyalják. Végül szólnak a többiről, amit Canisius ugyanazon fejezetben tárgyal, mint az erények és bűnök különböző fajairól s minden rossz gyökeréről: a vágyról. A felső grammatikai osztályban a szentségekről, azok hatásáról a kegyelemről, amellyel megigazulunk és a bűnöktől megtisztulunk; továbbá a szentelményekről. Előadják, hogy mikor, hol rendeltetett minden egyes szentség, a szentirásból és hagyományból bizonyítják azok számát és érvényét. Részletesen fejtegetik a bünbánat és Oltáriszentség részeit, az azokhoz való járulás módját. Tanítják, fejezetenkint fejtegetik a tridenti hitvallást, amelyet mindkét osztályban kívülről megtanulnak. A grammatisták részére különlegesen előírják a szeretetről szóló fejezetet, a tiz parancsolatot és az egyház parancsolatait. Az alsó grammatikai osztályokban, ahol a tanulók írást, olvasást, ige- és névszóragozást tanulnak, bizonyos előzetes, általános kérdéseket fejtegetnek anyanyelven a hit szükségességéről,
