Kisparti János: A váci Theresianum története - Váci könyvek 8. (Vác, 1914)
A Theresianum külső története
36 A THERESIANUM hogy Vác nem lenne „anständig für die teutsche junge Herren und unser Absehen ist die ungerische Jugend durch die teutsche zu cultiviren“.33) A szép terv akkor nem sikerült. A főkancellár ellenvetései között többek között azt irta: „ ich sehr zweifle, ob die hungerische Ordensgeistliche sich auf die adeliche Erziehung verstehen. Die Erfahrung aber giebet, dass alle dergleichen instituta mit der Person des Directoris steigen oder fallen . . .“2i) Ha nem is Koptik Oddo tervei szerint, de nemesi ifjak részére 23 év múlva Mária Terézia Vácon alapit akadémiát s azt szerzetesekre, a piaristákra bízza. Igaz, hogy a váci Theresianum nem kancelláriai felterjesztések eredményeképen, hanem Migazzi bíboros közbenjárására jött létre. A nagy királynő ismeretes politikája és egy nemes gondolkodású főpap jószívűsége, áldozatkészsége életre keltette azt az eszmét, amelyet a számitó hivatalnoki és politikai szellem elrontott. Migazzi már a collegium alapítása alkalmával jelezte, hogy szeretné, ha több nemesi ifjú neveléséről gondoskodhatnék. Az évrölévre több alkalommal tett látogatásai, a növendékek előmenetele, a piarista rendfőnökkel folytatott tárgyalásai, a piarista tanárok munkája meggyőzték őt arról, hogy a nemesi ifjak nevelésének ügye legjobb kezekben van a piaristáknál. Székvárosa iránt táplált jóindulata ösztönözte öt, hogy Vácot gazdagítsa egy uj intézménnyel. Minden lehető alkalmat felhasznált arra, hogy az udvar figyelmét a városra irányítsa. Ezt mutatják azok az ünnepségek, amelyeket rendezett, mikor a királynő s az udvar tagjai itt megjelentek. Mária Teréziának azt az elhatározását, hogy Vácon 20 nemesi ifjú részére királyi költségen nemesi akadémiát alapit, Migazzi befolyásának lehet tulajdonítani. A királyi elhatározást a bíboros 1767. márciusában közölte a piaristákkal; tárgyalást folytatott Orosz Zsigmond rendfőnökkel az épületre és a tanárokra vonatkozóan. Úgy látszik, hogy eleinte az uj intézményt ott akarták elhelyezni abban az épületrészben, amelyet már előbb építeni kezdtek a collegium részére. Erre vall, hogy 1767. májusában Migazzi a bécsi Theresianum rectorával és egy építésszel jött megnézni az építkezéseket. Lehet, hogy mert az épitési munkálatok sokáig húzódtak s az uj épület különben sem lett volna elég az uj intézmény részére, Migazzi elhatározta, гз) V. ö. Károlyi Árpád: Nemesi Akadémia terve a múlt század első feléből. Századok. 1884. 1—21. 1. st) U. o.
