Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
IV. A legénykedés
A LEGÉNYKEDÉS. 59 őtésttil, három pár öszve varrotbül férfi akár aszón munka legyen az; három pár kis csizmátskát őtéstül szinte úgy három pár papucsot“.18) A szűcsöknél d. u. három óráig tizenhat bőrt volt köteles kaszálni, azután pedig kezdjen a ,,czurholás“-hoz, amit ha serényen elvégzett, vagy pedig, ha tizenhat bőrt kaszált, vagy ötven bőrt húsolt, azon nap egy itce bort kapott urától, aki pedig csak tizenkét bőrt kaszált, annak csak fél messzely19) bor járt.20) Ha valami anyag felmaradt, a legénynek vissza kellett adni mestere kezébe, mint pl. a szűcsöknél, ha bélelőt adott a mester legénye kezébe és bélés, vagy selyem felmaradt, vissza kellett adni urának, hogy az számot adhasson róla.21) A mester munkáját félbenhagyni és magának dolgozni a megengedett időn kivül tilos volt. Tehát nem zárták ki azt, hogy a legények maguk részére munkálkodhassanak, és ezáltal kevés mellékkeresetre szert tehessenek. Erre megszabott idők voltak. A szűcsöknél minden két hétben egy fél napot engedtek a legényeknek, hogy önmaguknak dolgozhassanak, később azonban megváltoztatták anynyiban, hogy évenként csak három napot engedtek. Vasárnap és ünnepnapon nem dolgozhattak maguk részére sem, a tilalom megszegőjét szigorúan büntették; ha tisztviselő volt, pl. dékán, szigorúbb büntetésben részesült. A csizmadia legény fogadott munkát nem készíthetett, az ura tudta nélkül öreg szárat venni egy hónapi büntetés terhe alatt tilos volt, kis csizmát és asszony szattyán csizmát varrhatott, de addig nem adhatta el, mig a gazdájának volt ilyen munkája.22) Ha a szűcs legény a „kaszálás“ után foltozott, és gyertyája, cérnája és préme nem volt, „ne restellyen kérni az urától“, mert ha engedelem nélkül vett az uráéból, négy font viaszt fizetett.23) A maguk részére eső munkálkodás mennyisége attól függött, hogy mennyi idő óta volt mestere szolgálatában; így a szűcsöknél amelyik legény Szt. Iván előtt állott be, három férfi ködmönt varrhatott, aki ezután állott be, az csak kettőt.24) A csiszár legény minden hat hétben egy-egy szablyát csinálhatott magának saját vasából, de a szerszámot mestere adta.25) is) Csizmadia legények céhlevele. 1781. IV. >9) 1 messzely = fél itce. 20) Szűcs legények céhlevele. 1719. XXV. 21) Szűcs legények céhlevele. 1719. VIII. 22) Csizmadia legények céhlevele. 1781. VII. 23) Szűcs legények céhlevele. 1719. VIII. 24) Szűcs legények céhlevele. 1719. XV. 25) Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céhlevele. 1714. III.
