Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

Bevezetés

4

A VÁCI CÉHEK.

Vác céheinek életéről legelső adatunk a XVI. századból való: a magyar vargák 1503-iki pecsétje; legelső céhlevelünk pedig a vargáké 1607-ből. Mindez azonban nem tanúsítja azt, hogy városunkban előbb nem voltak céhek, vagy az iparos élet nem virágzott. Majd a török világ beálltakor az ország ipari életében visszaesés állott be. Eme általános pangás eltartott a törökhódoltság alóli felszabadulásig. A felszabadulás után újból fellendült az ország ipara, de a régi virágzást nem tudják elérni. Ugyanakkor alakulnak meg javarészt, a váci céhek is. Ez ideig a céhek élete nem volt egyöntetű. A céhleveleket eleinte kölcsönözték, királyi megerősítésre a XIV. sz.-tól a XVI. sz.-ig alig van eset, vagy maguknak a városoknak volt meg a joguk a céhlevelek kiadásában. A földes úri hatóság alatt lévő városoknak a földes urak adják meg a céhlevelet, vagy a kölcsönzött céhlevélhez a megerősítést.

Mária Terézia kezdte a céhek életét korlátozni és szabályozni, hogy a régi színvonalra állítsa vissza. A céhekben szokásos nógatásokat eltiltotta, a vallásosságot megerősítette s a hatóság részéről biztosokat rendelt ki a céhek életének felülvizsgálására és vezetésére. A céhleveleket csak királyi megerősítéssel lehetett elnyerni.

Ez intézkedésnek azonban nem volt meg a várt eredménye, mert a céhek élete mindinkább veszít régi erejéből s közeledik az összeomlás felé. Ferenc, hogy ezt megakadályozza, újból szabályozza a céhek életét, de gyengülését megakadályozni nem tudja. Az első magyar felelős minisztériumnak ipar- és kereskedelmi minisztere, Klauzál Gábor, pedig az iparügy tervbe vett teljes rendezéséig 1848-ban módosító rendeletet adott ki, mely már korszerű alapon igyekszik szervezni a céhek életét.

Folytatják ezt az önkényuralom idejében is, de hiábavaló minden intézkedés, mivel a folyton fejlődő gyáripar elnyomta a kisiparosokat s elkövetkezett az 18Jj2^évi Vili. törvénycikk, mely a céhrendszert eltörölte s helyébe a szabadipart hozta be.