Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

II. A céhek belső és külső élete

A CÉHEK BELSŐ ÉS KÜLSŐÉLETE.

25

mester nem volt otthon és csak a felesége, vagy cselédje értesült arról.13) Meg kellett jelenni mindenkinek, hacsak nem volt ágyban fekvő beteg.14 *) A vidékieket rendesen csak a főcéhgyűlés idejéről értesítették, amelyre jórészük meg is jelent.

A céhgyűlés neve sokféle: céhgyűlés, gyülekezet, esztendős gyűlés, kántorgyűlés, közgyűlés stb. Találunk említést a céh választott napjáról, amely alkalommal a tisztviselők választása volt, és kántornapi céhgyűlésekről; van azonban eset minden hónapban tartott céhgyűlésről is.1“)

A céhgyűlés ideje az egyes céhek szerint különböző volt. Gyűléseiket azonban rendesen kántorbőjtök szerint tartják, s innen van a nevük is: kántorgyűlés.

így pla szűrszabóknál:

Szt. Mátyás kántor Szt. Tamás kántor Szt. Máté kántor Pünkösdi kántor a magyar szabóknál:

Húsvéti kántor Péter Pál kántor Szt. Mihály kántor Karácsonyi kántor a német vargáknál:

Ürnapi kántor (qüartal)

Szt. Mihály kántor Húsvéti kántor Karácsonyi kántor a henteseknél:

Jézus nevenapi kántor Szt. Flórián kántor Nagy Boldogasszony kántor Szt. Mihály kántor a német szabóknál:

Húsvéti kántor (quartal)

Ürnapi kántor Szt. Mihály kántor Karácsonyi kántor.

is) Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céhlevele. 1714. I.

i*) Csizmadiák céhlevele. 1715. 18.

n>l Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céhlevele. 1714. 2.