Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
VI. Politika átalakulás
VI. POLITIKAI ÁTALAKULÁS. 45 A fentebbi vármegye példájára aztán más vármegyében is beszedték a váltságdíjat; a mint ezt Pozsony történetében tapasztaljuk. Kénytelen volt a király vele; mert azt az adót, amelyet még 1475-ben az ezen évtől számított hat esztendőre előre megállapítottak, nem fizette senki; és csak 1488. november 11-én tudták kellőképen behajtani.*) Maga a király Bécs megszállása miatt a váci országgyűlésen személyesen meg nem jelenhetett; azonban magát biztosok (eommissarii) által képviseltette. Kik voltak ezek a biztosok ? csak következtetni lehet; de határozottan meg nem állapítható. Kovachich ez alkalomból az egy forint hadi adó kivetését, illetőleg megszavazását is említi;**) míg Fraknói Vilmos az előkészítő bizottság munkálatát érinti, amelyet Filipec János nagyváradi püspök, Dóczy Orbán győri püspökkel, Szapolyai Imre nádorispánnal és Drágfi Tamás főpohárnokkal együtt készítettek. Lehetetlen, hogy ezen okirat tartalmát, jellemzésül, ide ne igtassuk; melyet Bonfini IV. Dec Libr 7. örökített meg. „Illő, hogy a királyok és fejedelmek, kik felsőbb rendelésből a legmagasabb méltóság őrhelyét foglalják el, nemcsak a harcok, hanem a törvényalkotás terén is kitűnjenek; hogy alattvalóik kormányzásában inkább a helyes és állandó intézmények erélyével, mint a korlátlan hatalom, vagy a kárhozatos visszaélések keménységével járjanak el. Ezért mi is; amióta Istennek nagy és váratlan ajándékából az ő kimagyarázhatatlan gondviselésének rendelkezéséből a királyi méltóság magaslatára érdemetlenül felemeltettünk, mindig azzal a gondolattal foglalkoztunk, hogy a rendetlenségeket és visszaéléseket, amik elődeink és a mi uralkodásunk alatt főképen az igazságszolgáltatás terén elhatalmasodtak, megszüntessük, és kiirtsuk; továbbá, hogy olyan üdvös és állandó intézkedéseket tegyünk, amelyek mindenekelőtt az Üdvözitő dicsősségére, azután a mi és az egész országunk díszére, javára, nyugalmának biztosítására szolgálván, örök időkre Írott törvény gyanánt alkalmaztassanak ; úgy, hogy azokat időnként önkényesen megváltoztatni, amint *) A magyar nemzet története. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Budapest, 1896. IV. köt. 301. lp. **) Kovachich J. N. : Vestigia Comitiorum. Pestini, 1790. 401. lp.
