Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

V. A nemzeti állameszme szószólói

40 A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. fordult meg Nápolyban, ahol Beatrix maga és öccse aragóniai János mindent elkövetett, hogy a király óhajtása, melynél fogva Corvin János trónöröklése biztosítva legyen, semmi szín alatt ne teljesülhessen. Azt az utasítást, melyet e tekintetben maga Mátyás király adott Sánkfalvinak, és a melyet először Kovachich János Mátyás közölt*) magyarul és olvashatjuk Fraknói Vilmosnak a Mátyás király magyar diplomatáiról irt tanulmányában, amely élénken festi az előrelátó, gondolkodó apa aggodalmait; s feltárja a veszedelmet, amely az országra háramlik, ha a királyné terve megvalósulna, akit az egész nemzet megvet.**) Sánkfalvi Antal, mint nagyváradi püspök halt meg; ahová II. Ulászló helyezte át Nyitráról, melyet 1492-ben nyert el, mikor a Beatrix-szel kötött titkos házasság felbontását keresz­tül vitte. G) Dóczy Orbán. Ez a nagy pénzügyi capacitás a Nagyluehei előnevet hasz­nálta; előbb egri 1483-tól pedig győri püspök. Gazdasági politikája már a hetvenes években közszájon for­gott ; mert Egyeket kétezer magyar aranyért megvette Zelenay Illés, András és Gergelytől; Migléczet nyolczszázért; megvásárolta a borsodvármegyeiTihamért; majd Nagy-Jánost megSzent-Miklóst Hevesben, stb. és hogy a maga vadaskertjét egész a halastóig kiterjeszthesse, egy nagy darab földet cserélt el; szóval tett alkotott s az egri székesegyház építését is ő fejezte be gót stylben. Galeotto, mint győri püspököt az egekig emelte; jóllehet 7Telteti Gáspár igyekezett ezen birtokszerzési vágyat a maga valódi értékére szállítani le. „éjjel-nappal nyúzza vala az egész országot és költséget seper vala a királynak a véghetetlen sok hadakra“ az ő bűne — úgy mond — ha a sok ostor adó megemészti vala az országot'- vádolván Mátyást, hogy elhagyta negédességből a régi magyarok erkölcseit s felfuvalkodóvá lön.***) Pedig Mátyás folyton a bevett ősi szokásokat emlegette. Győr püspöke 1466-tól 1480-ig I. Demeter volt a monoszlói Csupor famíliából, az, aki a Mátyás második decretumát aláírta Ágoston, akiről a névsorban említés nincsen. *) Kovachich J. N.: Scriptores minores etc. Budae, 1798. II. 341. és köv. Ip. **) „Századok“ XXXII. évf. Budapest 1898. 873. és köv. lp. ***) Holtai G.: Magyar cronica. Győr, 1789. II, 203—204. és 220 lp.

Next

/
Thumbnails
Contents