Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
V. A nemzeti állameszme szószólói
30 A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. Hírlett, hogy azon összezörrenésnek is ilyen félreértés lett volna az oka, hogy maga Beatrix királyné várakoztatta meg a váci püspököt, míg Mátyás színe elé került. Azon főiskolának, lyceumnak híre, amelyet Báthory Miklós Vácon alapított, messze elterjedt; s egyházmegyéjében a tanítást előmozdította. Karcsú azt írja, hogy 1497-ben Ujnémethi Mihály lett volna a rectora a szent Miklós hitvallóról elnevezett kápolnának, tehát nem lehetetlen, hogy már a szent Miklós téren épült templomot megelőző időben is állott ilyen épület, igen valószínű a lycemnmal kapcsolatban. Báthory Miklós a tudósokat bőkezűen jutalmazta. Galeotti maga mondja, hogy a királyról és elmés mondatairól egybeállított könyvnek az eszméjét a váci püspök ébresztette fel benne, meg is felelt e tekintetben a humanus gondolkozáséi püspök kívánságának, melynek nyomtatott példányát Galeotti Martii: „Salamon Hungaricus, vei de Mathiae Corvini sapienter . . , dictis et factis.“ Cassoviae 1611. nyoleadrét kiadásban II. Mátyás királynak ajánlotta Bocatio János. A váci püspök akárhányszor előfordul e műben, mint önkényt értetődik, mindenütt a legnagyobb elismeréssel. Báthory Miklós a várost, illetőleg Vác régi várát a virágzás magas fokára emelte. Traguri Jakab Ihres építőmester az ő kérésére költözött ide Olaszországból; általa építette fel a székesegyházat, a püspöki palotát s az egyházmegyéhez tartozó Nógrád várát, ahol az egyházfejedelem nyáron tartózkodni szokott, és amely vár hadtörténeti tekintetben is különösen megérdemli figyelmünket.*) Hogy minő becsben állott ez a nagy férfiú a római szent széknél: mutatja, hogy a pápa 1483-ban, valamint a következő évben ő rá hivatkozott, hogy járna közbe a székesfehérvári káptalan és prépostja közt felmerült ügyben.**) A magyarországi püspökök azon szokásával, hogy az okiratokat nem a vezeték, hanem csupán a keresztneveik említése által jegyezték és hitelesítették: Báthory Miklós hagyott fel legelőször. Mátyás király egy alkalommal kegyúri jogot adományozott a váci püspöknek, s figyelmeztette, sőt óva intette, nehogy az *) Cherrier Miklós: Egyháztörténete. Pozsony, 1844. 250. lap. Hunfalvi János Magyarország és Erdély képekben. T. 207. — Mocsáry Antal; Nógrád vármegye esmertetése. Pest, 1826. **) Theiner: Vetera nonumenta IL 499.
