Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Előszó - Első rész: Ezernyolcszáznegyvennyolc
G ELŐSZÓ. dicső emléküket minden magyar hálás szíve, mégsem gondoltak arra, hogy összegyűjtsék az események feledésbe menő részleteit, pedig nemzeti dicsőségünknek ehhez a kiapadhatatlan forrásához visszatérni hazafias kötelességünk. De miként a gyermek nem szeretheti édes anyját, akit sohasem látott, akit nem ösmer, aki nem éreztette vele az anyai szív melegségét, épúgy szülőföldét sem szeretheti az, akit a dicső múlt ismerete nem lelkesít. Szabadságharcunk Vácon lezajlott szép és szomorú napjainak leírására, hazafias kötelességtudásból és szülővárosom iránt való szeretetből vállalkoztam. Erre a nagy időre vonatkozó minden emléket melegen érző szívem egész lelkesedésével gyűjtöttem össze. Lelkiismeretesen áttanulmányoztam az egykori hírlapokat, folyóiratokat, naplókat, följegyzéseket, kalendáriumokat, az egész szabadságharc történetének terjedelmes irodalmát. Fölkutattam a levéltárakat Vácon és Budapesten, épúgy mint Wienben és Szt.-Peterburgban. Fölhasználtam a szavahihető emberek közléseit és az összes rendelkezésemre álló kéziratokat, képeket és rajzokat. Munkámban kiterjeszkedtem a szabadságharc egész történetére és ennek keretébe illesztettem belé az én előadásomat, hogy érthető legyen a váci csaták célja, az úgynevezett váci proklamáció indító oka és egyéb események rúgója. Megbízható képet akartam nyújtani erről a korról. A titokzatosság homályába burkolt mende-mondákból kihámoztam a valót, a ferdítéseket és téves előadásokat helyreigazítottam. A valótlan állítások közül ugyan közlöm azokat, amelyek a köztudatba mentek át, de nyomban cáfolatot is adok rájuk. A csaták és a többi események különböző forrásból eredő ellentétes leírásait egymás mellé állítottam, s így teljes anyagyűjteményét kapja az olvasó ennek a dicső időszaknak, amelyet egykorú képekben és mai rajzokban is ismertetek. Mennyiben sikerült célomat elérni, ítélje meg az elfogulatlan olvasó.
