Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Függelék
s amint tüzérségünk hátrálni kényszerült: azon mértékben bontakozott mindig nagjmbb számmal az ellenség. Sötét tömegekben végre gyalogság is vonult a szöllőkön át le a vasút felé; mindazáltal tevékenyen az ellenségnek csupán tüzérsége és lovassága vön ré^f a küzdelemben. Esteli 6 óra tájban lehetett; ekkor egy orosz dsidásezred három hadoszlopban I. hadtestünk vagyis a Duna felé közeledett. A császárhuszárok tőlünk hasztalan iparkodtak a rohamos támadásnak ellentállni. Feltartóztatták az első oszlopot, de már mikor a másik csapat egyesült az elsővel, huszárjaink megfordultak s ekkor az orosz lovas rohamvezetője bizonyosra vehette leendő győzelmét azon két honvédzászlóalj felett is (Bobics dandárjából), melyek az elmondottak látára most négyszögbe alakulnak s igy nyugodtan bevárják a közelgő rohamot. Egyetlen hosszú arczvonalban, két szárú módjára előbbre konyult szárnyakkal, a dzsidát neki szegezve, vágtat a lovas ezred csupa fekete lovakon felénk. A lódübörgés daczára meghallik a gyalog négyszögből a felrántott sárkányok csettegése. „Második és harmadik rend: czél!“ — Az oroszok még mindig közelednek. — „Tűz!“ vezényli a magyar őrnagy. És újra: „Czél! Tűz!“ — Az oroszok Összezavarodnak............. A harmadik: „Czél! Tűz!“ már a hátuknak szól . . . Ezen egy határozott támadólagos kísérlet után az ellenség arra szorítkozott, hogy lassan nyomult előre, miáltal látszólag csak azt kívánta elérni, hogy utánnyomuló csapatjai számára tért nyisson. Minthogy eddigi felállításunkban a magasabban elhelyezkedett ellenséges tüzérséggel szemben hátrányban valánk: okvetlenül tágítanunk és azon vonalra vissza kellett húzódnunk, ahol a terep Vácz felé ismét magasabb szintre emelkedik. Itt azután szilárdan helyt álltunk. Az ellenség ugyan még egyszer készülődött hozzá, hogy a lovassági támadást Nagy Sándor ellen, tüzérségtől támogatva, megismételj : de ebben a pillanatban megjelent a csatatéren új huszárság és tüzérség a VII. hadtesttől (Pöltenberg) és ekkor mi az oroszokat megint viszavertük jóval túl azon vonalon, melyet jobbszárnyunk az ütközet kezdetén foglalt volt el.1) 434 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. *) Rochlitz Kálmán kéziratban maradt naplója IV. kötet 422—427. (Közli id. Görgey István, 1848 és 1849-ből III. 155.).
