Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
HEVES KÜZDELEM A HÍD ELŐTT. 253 a veszedelmes helyről, de a mellettük álló fővezér biztató szava elegendő volt, hogy visszamaradjanak. Görgei vörös zekéje kitűnő célpont volt. Minden golyó azt kereste. Három gránát csapott le lába elé, halomszámra feküdt mellette a honvédek hullája, ő maga mégis sértetlen maradt. Fagyos nyugalommal állt ott, mint egy márványszobor.1) Ez a személyes bátorsága döntő befolyással volt arra, hogy emberei a hidat szétrombolták, mert a fővezér példája saját életük feláldozására buzdította őket. Ily módon tudták elérni azt, hogy valamelyest visszatartották az üldöző ellenséget.2) De valóban csak nagyon rövid időre. Mig a híd előtti küzdelem folyt, Freytag főszállásmester megszemlélte a terepet és megszállta a Váctól keletre fekvő hegyeket. Az ellenség hátbatámadására Rüdiger gróf a Mogilev-gyalogezredet, az 1. számú könnyű üteget, egy osztály ulánust és a 15. számú doni kozákezredet küldötte. Legelső dolguk a fölgyujtott híd pótlása volt. Csakhamar megtalálták a módját, hogyan hidalják át az árkot. Az árak mentén kazlakban állott a kisváci telkes gazdák gabonája. Ezzel tömték be nagy sietve az árkot. Majd földet raktak rá s ily módon járhatóvá tették az utat. Az így vert hídon először a Mogilev-gyalogezred ment keresztül.3) A menekülő magyarok, mihelyt csak kedvezőbb helyre értek, fölállították tüzérségüket és hátra lövöldöztek üldözőikre. Amikor ezek utolérték, megfordultak és tovább mentek. Majd ismét megálltak és újból tüzeltek. Szendehely előtt egy hegyszakadék szájánál erős állást foglaltak. A Mogilev-gyalogezred 3 zászlóalja azonnal ') A halált kereste — alakult ki a jóakarók véleménye. Mikor ezt fölemlítettem az agg tábornok előtt, mosolyogva mondotta : — Dehogy kerestem 1 Mi inkább folyton kerülgettük egymást. Személyes bátorságának elismerése elől ezekkel a szavakkal tért ki: — Az nem érdem, kötelesség. A parancsot kiadtam. Felelős voltam azért, hogy teljesítsék is. A jelenlétem bátorítólag hatott. Azt gondolták a hidászok: Ni ! ennek nem kötelessége, hogy itt legyen és mégis itt van. Szégyelték volna, hogy megszökjenek 1 Ha ő nem félti az életét, mi még kevéssé félthetjük a magunkét. Az kevésbbé értékes a hazára, mint egy generálisé. (Kivonatos életrajzát 1. a függelék 60. száma alatt.) 2) öörgeljőtlflpfa 27, Szilágyi, A magyar forradalom története 392, A magyar forradalom féríiai 121, Levitschuigg, ítojjutf) uttb feilte S)amter)d)aft I. 75, ®ev jjrdbjitg 193, 91 r t f| u r © ö r g e t, íTOein Sebeit unb SBírfeu II. 274, Zámbory Emil, A 3-ik számú Ferdinánd-huszárezred haditörténete 1848-ben. Honvédek könyve II. 117, Oiracanie 191, Щерватобъ VI. 120. s) Ореусъ 280.