Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
VERES UTCAI HARCOK. 249 Nem volt irigylendő az ő sorsuk sem. A kozákok vad dühvei száguldtak utánuk. Véres utcai harc fejlődött. Ütötték, verték, vágták egymást. Az oroszok száma percről-percre növekedett, úgy látszott, mintha a földből támadnának. Beszorították a menekülőket egy-egy szabadabb térségre. így legelőször a Ferenc-rendiek temploma előtt levő Géza király-térre. A szörnyű kardcsörgés felhallatszott a kolostor zárkáiba. A barátok kifutottak a nagy zsivajra az utcára és látták, mint szaladtak, csaknem repültek a magyarok ágyúikkal, az élelmiszer-kocsikkal és szekerekkel. Szinte szikráztak az utca kövezetén az ágyúk és podgyászkocsik kerekei meg a lovak patkói. Jött és futott a sok katonaság amerre csak tudott.1) A Duna felől a Ferenc-rendiek kőfala előtt emelkedő dombra két ágyút akartak az orosz tüzérek fölvonszolni. Emberi erőt meghaladó küzdelemmel kísérelték meg a lehetetlent. A szemes honvédek azonban csakhamar észrevették ezt a szándékukat. Néhány sortűz és jól irányzott golyó részben leterítette, részben futásra kényszerítette a vakmerőket. Viszont azonban az oroszok szakadatlanul ropogó sortüze sok vitéz honvéd ifjú életét ontotta ki. Lépésrőllépésre harcolva haladhattak csak tovább. Az elesett bajtársak hullái és gazdátlan szekerek állták mindenütt útjokat. A Székesegyháztéren ismét áttörték tömött soraikat a beláthatatlanul hosszú vonalban előnyomuló oroszok. Kemény tusájuk volt a Városház-téren is. Osszerekedt társaikkal egyesülve rövid időre csak visszaszorították az előrenyomuló oroszokat, de ezek mind nagyobb és nagyobb erővel tódultak előre. Kemény küzdelem volt. Patakként omlott a vér. Folytonos harc között hátráltak a város utcáin keresztül, mig végre elérkeztek a hídhoz. Az üldöző oroszok ismét utolérték. Feltűzött szuronynyal és sortüzekkel fogadták őket újra. A híd alatti mély árok éles szögben szögellett össze az utóvéd hátrálási irányával. Ez a körülmény lehetővé tette Görgey Árminnak, hogy túl a hídon is az árok partjáig előnyomuljon a III. hadtest oldalába és visszavonulása födözésében hathatósan közreműködjék. A nyújtott segítség után Görgey Armin a Kishermány-hegy szőlővel beültetett délkeleti lejtőjére vezeti föl hadoszlopát és itt foglal állást, hogy az oda visszavonuló III. hadtesttel egyesüljön. ') Tegó Izaids házfőnök visszaemlékezései. (Szegedi Lapok 1873. 51.)
