Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Előszó - Első rész: Ezernyolcszáznegyvennyolc
A KÉPVISELŐVÁLASZTÁS. 25 Éljen Hajnik, Váckerület’ Követe, Kit szívünkbe felsőbb ihlet Vezete. 0 legyen a képviselőnk, Senki más, — Éljen Hajnik! — zengje minden Polgártárs!!! Fellner A. A választás napját június 25-ére, vasárnapra tűzték ki. Maga a képviselőválasztás az üresen álló püspöki palotában folyt le. Az egész hivatalos eljárás alig tartó t egy óráig. Hajnik Pált a szabadelvű párt jelöltjét egyhangúlag választották meg.! A megválasztása fölött érzett örömet és közérzületet egy katolikus pap tolmácsolta. J) Az udvari párt sanda szemmel nézte az események fejlődését. A márciusi törvények szentesítése sehogy sem volt ínyére, mert hatalmi érdeke ellen volt, hogy a birodalmi egység fölbomlott. Erőtlensége tudatában előbb csak vakondok módjára kezdte meg Jósika Samu erdélyi kancellár tanácsai szerint alattomos munkáját. A jólelkű, de tehetetlen és gyöngeelméjű V. Ferdinand kezéből könnyű volt asszonyi furfanggal kiragadni a hatalmat. Mária Anna, j V. Ferdinand felesége és Zsófia főhercegné {Ferenc József anyja) Windisch-Gr ätz herceg kezére játszotta a diktatori hatalmat. Ez az úgynevezett kamarilla minden módon azon volt, hogy a régi állapotot helyreállítsa s e célja elérésében nem volt válogatós. Abból indult ki, hogy a márciusi törvényeket a magyar nemzet jogtalanul csikarta ki. Tehetetlensége tudatában egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett. Csak arra várt, hogy erőre kapjon.* 2) Addig is a leggaládabb módon fölbűjtotta a nemzetiségeket Magyarország ellen és kivitte, hogy V. Ferdinand király Jellacic József báró ezredest, a magyarok ez ádáz ellenségét, fölruházta Horvát-szlavon-dalmát országok báni méltóságával és kinevezte március 23-án tábornoknak. A magyar kormánynak nagy gondot adott a szerb lázadás ’) Pesti Hírlap 1848. június 29, Életképek 1848. július 9. 2) Id. Szögyény-Marich László o. b. Emlékiratai I. V. 84. SBalter ÍRogge, Österreich von Világos bis zur Gegenwart 1. I, Kossuth Lajos, Irataim az emigrációból II. 191. griebjang, Österreich I. 44, 68.
