Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
204 VAC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. lovasezreddel és a kaukázusi kombinált irreguláris ezred két század hegyi lovasával 12-én Gyöngyösről Vácra küldte. A harmadik hadtest zöme a főhadiszállással július 13-án vonult Hatvanba. Maga Paszkévics herceg július 14 én éjjel érkezett oda és ott kapta Görgeiről az első megbízható jelentéseket. Haynau báró tábornagy Pesten át Nagyigmándról küldte az üzenetet, hogy Görgei a Duna balpartján elvonult seregével Komáromból.1) Adlerberg gróf testőrkapitány, a cár szárnysegéde Ramberg altábornagynak, a Pesten álló 3-ik osztrák hadtest parancsnokának értesítését hozta, hogy az ellenség 25,000 főből álló hadserege már elhagyta Párkányt és Vác felé vonul.2) Bebutov herceg pedig azt a jelentést küldte Váczról, hogy Szobnál, (körülbelül 30 versztnyi távolságban) Váctól északnyugatra tekintélyes számú ellenséges csapatra bukkant. Minthogy Paszkévics herceg azt gondolta, hogy Görgei serege az északi megyékbe akar húzódni, azonnal intézkedéseket tett, hogy ezt meggátolja. Ezért azt parancsolta Cseodaev tábornoknak, hogy a 4-ik hadtesttel azonnal vonuljon Miskolcra. Ő maga is követni akarta a 2-ik hadtesttel. A 3-ik hadtestnek az volt a rendeltetése, hogy az ellenséget nyomon kövesse. De jobban megfontolta a dolgot. Bebutovnak abból a jelentéséből, hogy az ellenség Vác felé vonul, azt következtette, hogy Görgetnek még nincs sejtelme az orosz főcsapatok közelségéről és így azt remélli, hogy Vácon keresztül elérheti Gödöllőt. Azért arra határozta magát, hogy Görgeit megerősíti ebben a véleményében és csak arra törekszik, hogy őt Vácnál visszatartsa. Addig pedig, minthogy a maga hadseregét kevésre becsülte, egyesíti hadtesteit, melyekkel, tekintve a Váctól való nagy távolságot, ideje lesz észak felé vonulni, amig a Görgeit nyomon követő osztrákok megérkeznek. Paszkévics tudniillik arra számított, hogy Haynau Ígérete szerint üldözni fogja a Duna balpartján a Komáromot elhagyó magyar részt vett a lengyel fölkelés leverésében. 1856-ban minta kaukázusi ezred parancsnoka Szilisztriánál harcolt. Ekkor kapta az altábornagyi rangot. 1861-ben Varszava (Varsó) kormányzói székében találjuk. I. Miklós cárnak személyes barátja és kedveltje volt. *) Ramming báró tévesen mondja, hogy Paszkévics herceg ezeket az értesítéseket július 15-én kora reggel kapta. (Фег {^elbjiig 188.) 2) Ramberg altábornagy Adlerberg kozákjainak segítségével július 18-án szállta meg Budát és első parancsa a Lánchíd helyreállítása volt. (tibeti bedinge jur SBtetter Qeituitg 9fo. 172, Описаше 175.)